Az amerikai tél halálos ára: évente 40 ezer infarktus

Túlélési zóna: 23 Celsius-fok

Húsz év adatai alapján amerikai kutatók feltérképezték 819 település szív- és érrendszeri halálozásait, a 25 év feletti lakosság 80 százalékát lefedve. Az eredmények megdöbbentőek: 23 Celsius-fok (74 °F) környékén a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri halálozás. E hőmérséklet alá vagy fölé mozdulva a halálesetek száma jelentősen emelkedik. Az adatsor egy aszimmetrikus U-görbét rajzol: mindkét szélsőséges hőmérséklet veszélyes, de a hideg jóval nagyobb mértékben növeli a kockázatot. Húsz év alatt évente átlagosan 40 ezerrel többen haltak meg a hideg miatt (az összes szív- és érrendszeri halálozás 6,3 százaléka), míg a meleg évente mintegy kétezer halálesettel hozható összefüggésbe (az összes eset 0,33 százaléka). Két évtized alatt így megközelítőleg 800 ezer amerikai vesztette életét a hideghez köthető szív- és érrendszeri problémák miatt.

A hideg mint láthatatlan ellenség

A hideg időjárás összetett reakciókat vált ki a szervezetben: gyulladás, érösszehúzódás, vérrögképződés − ezek mind növelik a súlyos szív- és érrendszeri események esélyét. Leginkább az időseket és a krónikus betegségekkel élőket sújtja a veszély. A szívbetegek, cukorbetegek vagy veseproblémákkal küzdők az elsők között vannak, akik megszenvedik az extrém hideget. Mivel ezek a krónikus betegségek egyre gyakoribbak, a probléma várhatóan súlyosbodik.

Mit tehetnek a közösségek?

Itt még nem ér véget a történet: az eredmények szerint az önkormányzatoknak a hideg veszélyeire is készülniük kell, amikor az éghajlatváltozás okozta egészségügyi kockázatokat tervezik. Bár a figyelem többnyire a hőhullámokra irányul, a hideg legalább ilyen veszedelmes. Kiemelten fontos, hogy a kórházak és a sürgősségi ellátás is felkészüljön: a hideg beköszöntével ugyanis rohamosan nő a sürgős esetek és a kórházi halálozások száma.

A kutatás határai és jövője

A vizsgálatokhoz havi, nem napi hőmérsékleti adatokat vettek figyelembe, és csak lakossági szinten elemezték az összefüggéseket, de a folytatásban a gyorsan bekövetkező éghajlati változások − például a hirtelen lehűlések − hatását is vizsgálják, különösen sürgősségi helyzetek kapcsán.

2026, adminboss, www.sciencedaily.com alapján