Gigantikus eladósodás a nagyoknál
A nagy techcégek, az úgynevezett hiperskálerek, mára bevételük 94 százalékát égetik MI-infrastruktúrára. Az Amazon az idei évben közel 28 milliárd dolláros (nagyjából 10 ezermilliárd forint) veszteséget érhet el, míg a Google szabad cash flow-ja 90 százalékkal esik vissza, 73 milliárdról 8 milliárd dollárra. Ezek a vállalatok valaha a világ legnagyobb pénztermelő gépei voltak – most kölcsönökből tartják fenn az adatközpontokat. A nagy ötös tavaly 121 milliárd dollárnyi (42 ezermilliárd forint) kötvényt bocsátott ki, így először fordul elő, hogy ezek a cégek több adósságot halmoztak fel, mint amennyi készpénzt tartanak.
Az Apple stratégiája: ügyes kivárás és okos erőforrás-kezelés
Ennek ellenére az MI-szolgáltatások jelenleg alig 35 milliárd dollárnyi bevételt termelnek, ami csak 5 százaléka annak, amit az infrastruktúrára költenek. Az MI-modellek villámgyorsan válnak olcsó, kommersz termékekké: ma már nyílt forráskódú fejlesztések uralják a startupokat, a DeepSeek például 6 millió dollárért (2 milliárd forint) alkotott olyan rendszert, amelyet korábban 100 millió dollárból raktak össze. Az Apple ezt időben felismerte, ezért nem fejlesztette saját MI-modelljét, inkább éves szinten 1 milliárd dollárért licencelte a Google Gemini rendszerét.
Minden iPhone egy (mini) adatközpont
Az Apple azonban nem ül tétlenül: bemutatta az M5 chipet, amelyben 16 magos Neural Engine dolgozik, és minden GPU-magba neurális gyorsító került. Ez a chip már képes helyben, akár egy iPhone-on, 70 milliárd paraméteres MI-modell futtatására, négyszeres teljesítményt nyújtva az előző generációhoz képest – mindezt hatalmas adatközpontok nélkül. Gyakorlatilag 2 milliárd készüléke váltak szétosztott MI-adatközponttá.
Miközben a riválisok pénzt égetnek, az Apple profitot termel: 2025-ben 90,7 milliárd dollárt (32 ezermilliárd forint) fordított részvényvisszavásárlásra. Az Apple sikere abban rejlik, hogy ahelyett, hogy infrastruktúrára költene, a vásárlók megtartására fókuszál – és a legjobb ügyfelek náluk vannak.
