Az ősi homok titka: így lesznek időgépek a kozmikus sugarak

A Föld ősi tájainak rejtett története új módszerrel tárul fel, amelyet ausztrál és német kutatók fejlesztettek ki. Az egészen apró, mégis hihetetlenül strapabíró cirkonkristályok rég kihalt tengerpartok homokjából származnak, és millió éveken át fennmaradtak. Ezekben a szemcsékben olyan ritka nemesgáz, a kripton záródott be, amely akkor keletkezik, amikor kozmikus sugárzás éri a felszíni ásványokat. Ez a véletlenszerű besugárzás minden kristályban sajátos időmérő szerepet tölt be: a bennük mért kripton mennyiségéből a kutatók meghatározhatják, hogy a szemcsék mennyi ideig voltak a felszín közelében, mielőtt betemetődtek volna. Így millió évekre visszamenőleg visszafejthetők a táj formálódásának, eróziójának és stabilizálódásának sebességei.

Új ablak a múltba

A módszer lehetővé teszi, hogy a kutatók soha nem látott időtávokra pillantsanak vissza Ausztrália földtörténetébe. A cirkon nemcsak hogy túléli az eróziót, az időjárást és a vándorlást, de meg is őrzi a felszín egyensúlyának és a földmozgásoknak a titkait. Nem elhanyagolható tényező, hogy amikor a táj tektonikusan stabil marad, és a tengerszint magasan áll, az erózió jelentősen lelassul: így a homokszemcsék akár több millió évig újra és újra felszínre kerülhetnek, míg végül be nem temetődnek.

Az eredmények jelentősége: nemcsak múlt, hanem jövő is

A kutatás vezetői szerint az eredmények hasznosak lehetnek a jövőbeli tájtervezéshez és földhasználathoz is. Emellett a talajt érintő változások, a nagyarányú tájformálás és a természetbe való emberi beavatkozás új fényt vetnek arra, hogyan lehet előre jelezni a változásokat a folyómedrekben, a partvonalakon, sőt a kontinensek szegélyein is. A klíma, az üledékraktározás és az ásványkincs-lelőhelyek szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Világossá vált, hogy a hosszú távú üledékhalmozódás során a tartósabb ásványok – például a cirkon – fokozatosan koncentrálódhatnak, míg az instabilabb anyagok lebomlanak. Ez magyarázza, hogy éppen Ausztráliában található a világ legjelentősebb ásványhomok-lelőhelyeinek egy része. Az új módszer segít pontosabb modelleket alkotni, amelyek alapvetőek lesznek a növekvő ásványi nyersanyag-igények és a jövőbeli környezeti változások előrejelzéséhez.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján