Az Északi-tenger mélyén egy ősi aszteroida szökőárt szabadított el

Az Északi-tenger feneke alatt, 700 méter mélységben, Yorkshire partjaitól mintegy 130 km-re egy rejtett, három kilométer széles kráter található, amelynek eredete több mint húsz éve komoly tudományos vitákat váltott ki. Kezdetben többen úgy vélték, hogy a Silverpit-kráter formáját egy óriási aszteroida becsapódása hozta létre, főleg kör alakja, középső csúcsa és koncentrikus gyűrűi alapján. Mások szerint viszont földalatti sómozgás vagy vulkanikus tevékenység áll a jelenség mögött. Még 2009-ben is a tudósok többsége elvetette azt az elképzelést, hogy becsapódás hozta volna létre.

Új kutatási eredmények véget vetnek a vitának

Az elmúlt években azonban új szeizmikus vizsgálatok és a tengerfenék alatti fúrásminták hoztak áttörést. Dr. Uisdean Nicholson, az edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem üledékes geológusa és csapata kristálytiszta képet kapott a képződményről, és a mélyfúrásból származó mintákat is megvizsgálta. Ezekből előkerültek a nagyon ritka, úgynevezett ütközési (sokkolt) kvarc- és földpátkristályok, amelyek csak különösen nagy nyomáson, tipikusan meteoritbecsapódáskor jönnek létre. Nem zárható ki, hogy más folyamatok is hasonló hatást kelthetnek, azonban ezek a leletek egyértelműen a becsapódásos eredetet bizonyítják.

Óriási szökőár pusztított a régióban

A vizsgálatok alapján egy mintegy 160 méter átmérőjű aszteroida csapódott be az Északi-tenger fenekébe 43–46 millió évvel ezelőtt, lapos szögben, nyugatról érkezve. A becsapódás pillanatok alatt 1,5 km magas kőzet- és vízoszlopot emelt, amely összeomlásakor több mint 100 méter magas szökőárt gerjesztett. Ez a hullám minden addiginál nagyobb erővel söpört végig a környéken. Emiatt a Silverpit az egyik legjobban megőrzött, óceán alatti kisbolygókráter a világon.

Új lehetőségek a Föld múltjának kutatásában

A Silverpit-kráter megerősített azonosítása a híres Chicxulub-kráter és a nemrég felfedezett Nadir-kráter mellé emeli ezt a helyszínt. Míg a szárazföldön mintegy 200 becsapódásos krátert ismerünk, az óceánok alatt mindössze 33-at. A friss felfedezés lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsük, milyen hatással voltak az aszteroida-becsapódások a Föld fejlődésére, sőt, felkészültebbek lehetünk arra is, ha a jövőben hasonló kozmikus esemény érne bennünket.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján