Gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás: MI-alapú analízis
A problémák megoldására bioorganikus kémikusok – köztük Rabi Musah, a Louisiana State University munkatársa – MI-algoritmusokat, infravörös spektroszkópiát és kémiai profilalkotást ötvözve fejlesztettek ki olyan módszereket, amelyek néhány perc alatt meghatározzák a lárvák faját, korát és nemét. Ezekhez nincs szükség aktív lárvára vagy DNS-re, elegendő a lárvák által hátrahagyott vegyi anyagok vizsgálata, ami óriási előnyt jelent időben és költségben.
Musah csapata tömegspektrometriás technikával mérte fel a rovarok metabolomját, vagyis azokat a kis, egyedi molekulákat, amelyek tömege és töltése alapján megkülönböztethetők. Ezekből adatbázist építenek, amelyen az MI-algoritmus gyakorol, így egy új mintát öt percen belül egy adott fajhoz tudnak rendelni. Ehhez elég egy viszonylag olcsó tömegspektrométer, nem szükséges DNS-szekvenáló.
Régi ügyeknél is segíthet
Akadnak olyan esetek is, amikor már csak a lárvák kemény, héjszerű bábburkai maradtak a helyszínen – több hónappal vagy évvel a bűntett után. Ilyenkor sem a szabad szem, sem a hagyományos DNS-analízis nem használható, mert a DNS túl öreg és roncsolódott. Azonban Musah módszere a kémiai profil alapján itt is képes fajmeghatározásra. Ráadásul az ilyen burkok összegyűjtik a testben lévő méreganyagokat is, így azt is fel lehet deríteni, történt-e mérgezés. Hosszabb távon a burkok kémiai lebomlása akár a várható életkorukat is feltárhatja.
Hím vagy nőstény? Spektroszkópiával kiolvasható
A lárvák nemének azonosítása is kulcsfontosságú, mert a fejlődési sebességük eltérő. Bár szabad szemmel nem különböztethetők meg, eddig csak DNS-analízissel lehetett választ kapni, ami lassú, roncsolja a mintát, és csak 80%-os pontosságú. A Texas A&M kutatócsoportja ezért infravörös spektroszkópiát alkalmazott: a lárvát lézersugár érte, a visszavert fény spektruma alapján pedig az MI-modell több mint 90%-os pontossággal meghatározta a nemet.
A következő lépés során még több lárvát vizsgálnak, hogy az MI-algoritmust tovább csiszolják.
Kockázatok, szabályozás és a jövő
A szakértők hangsúlyozzák, hogy minden ilyen MI-alapú adatbázist alaposan tesztelni kell, akárcsak a DNS-adatbankokat, nehogy hibás döntések szülessenek a bíróságon. Végül a kutatók szerint további vizsgálatok szükségesek, mert egyes, a testben lévő vegyületek torzíthatják a kémiai mintázatokat. Az adatbázis bővítése folyamatos, hiszen minél átfogóbb, annál pontosabb lesz az azonosítás.
A texasi igazságügyi szakértők szerint az MI-módszerek ígéretesek, de még csak most kezdik igazán alkalmazni őket, ezért hosszú távon is vizsgálni kell a pontosságot és a torzításokat. Az MI tehát friss lendületet adhat a bűnügyi entomológiának, de a pontosság mindennél fontosabb marad.
