Pénzeső az USA-ban: gigaberuházások egyik napról a másikra
A Pfizer rekordösszegű, 27 ezer milliárd forintos, vagyis 70 milliárd dolláros kutatás-fejlesztési és termelési befektetési megállapodást írt alá Donald Trump elnökkel még szeptember végén. Cserébe három év vámmentességet kap a vállalat. Nem marad le a GSK sem, amely 30 milliárd dollárral száll be amerikai kutatás-fejlesztésbe és logisztikai infrastruktúrába. Az Eli Lilly 27 milliárd dollárért négy új gyárat tervezett, ebből hármat már részletesen bejelentett Alabamában, Virginiában és Texasban. Januárban pedig négymilliárd dolláros új létesítmény felépítését indította el Pennsylvaniában.
Gyárak az óceán mindkét partján és középen is
A Johnson & Johnson 55 milliárd dollárral növeli beruházásait az USA-ban. A következő évtizedben négy új gyárat épít, például North Carolinában, és együttműködésben a tokiói Fujifilm Biotechnologies vállalattal is fejleszt. Tavaly jelentette be, hogy több mint egy milliárd dollárral bővíti a pennsylvaniai sejtterápiás központját. A Roche svájci gyógyszergyártó öt év alatt akár 50 milliárd dollárt költ az Egyesült Államokban, májusban pedig további 550 millió dollárnyi befektetést jelentett be Indianában, Pennsylvaniában, Massachusettsben és Kaliforniában, több mint 12 ezer új munkahelyet teremtve.
Mit lépnek az európai cégek?
Az AstraZeneca 50 milliárd dolláros amerikai beruházást jelentett be 2030-ig, amelynek részeként a virginiai új gyógyszeralapanyag-gyár lesz a valaha volt legnagyobb egyhelyszínű vállalati beruházás. Maryland, Massachusetts, Indiana és Texas területén is fejleszt. A Novartis 23 milliárd dollárt szán tíz amerikai üzeme fejlesztésére öt éven át, köztük hat vadonatúj gyógyszergyár építésére és a San Diegó-i K+F központ bővítésére. A Sanofi legalább 20 milliárd dollárt fektet be 2030-ig, részben saját, részben partnercégeknél, a lehetséges vámok hatása szerinte így is csekély lesz.
Amerikai óriások és nemzetközi beszállók
A Biogen 2 milliárd dollárt költ észak-karolinai üzemeinek bővítésére, ahol génterápiás kapacitást és automatizálást fejleszt, nyolcadik gyárát 2025 végén indítja el. A Merck 3 milliárd dolláros gyógyszergyárat épít Virginiában, Delaware-ben pedig egymilliárd dollárból készül a Keytruda immunterápiás szer előállítása. Állategészségügyi részlege 320 milliárd forintból fejleszt Kansasben, a teljes vállalati beruházási program 2700 milliárd forintot ér majd el 2028-ig. Az Amgen 900 millió dollárral növeli ohiói gyárát, 2023 végén pedig Észak-Karolinában is építkezik egymilliárd dollárért. Puerto Ricóban 650 millió dollárral bővítenek, ez majdnem 750 új munkahelyet teremt.
Újrarendeződő gyógyszeripar: raktározás, fejlesztés, automatizáció
A Novo Nordisk magabiztosan amerikacentrikusnak nevezi magát, szerinte jól fel van készülve a vámokra. Az AbbVie 100 milliárd dollárt fordít amerikai kutatás-fejlesztésre a következő tíz évben, három évre szóló ármegállapodást kötött, 11 ottani gyárral rendelkezik, és újabb 380 millió dolláros chicagói fejlesztést indít. A Gilead Sciences idén további 11 milliárd dollár befektetésével növeli amerikai gyártókapacitását, így az ígért beruházások összege már 32 milliárd dollárra nő. Két további fejlesztési helyszínt is létesít Foster City központja mellett Kaliforniában.
Ázsiai és ausztrál cégek is berendezkednek
Az indiai Cipla speciális légzőszervi termékeket gyártó egységeit bővíti Massachusettsben és New Yorkban. Az ausztrál CSL 550 milliárd forintot fektet be a plazmaterápiás gyógyszerek gyártásába, Illinois államban 2031-re készül el új létesítménye.
Következtetés: Új korszak kezdődött Amerikában
A világ legfontosabb gyógyszercégei szinte példa nélkül álló beruházási hullámot indítottak az Egyesült Államokban. A cél, hogy elkerüljék a brutális vámokat, stabil maradjon az ellátás, és továbbra is versenyképesek legyenek az amerikai piacon. Az átrendeződés munkahelyek százezreit teremtheti, és jól mutatja, hogy az USA most nemcsak piac, de a gyártás új központja is lehet.
