A jövő páncélszekrénye: üvegmemória, amely túléli az évszázadokat

Adatírás üvegbe: egy lépés az örökkévalóság felé

A Microsoft kutatói olyan áttörést értek el, amely alapjaiban változtathatja meg az adattárolás jövőjét: sikerült egy lézeres eljárással közönséges üvegből (boroszilikátüveg) adatokat tárolni, amelyek akár 10 000 évig is megőrizhetők. Ez az anyag, amelyet egyébként edények és poharak gyártásához is felhasználnak, nagyságrendekkel olcsóbb, mint a korábban tesztelt olvasztott szilícium-dioxid, így az eljárás nemcsak forradalmi, hanem költséghatékony is lehet.

A kutatók femtoszekundumos lézert alkalmaznak, amely elképesztően rövid, rendkívül intenzív fényimpulzusokat bocsát ki – ilyen technológiát egyébként szemműtéteknél is használnak. A lézer apró egységeket, úgynevezett fázisvoxelokat éget az üveg belsejébe, amelyek három dimenzióban tárolják a digitális adatokat. Ez a módszer egyszerűsíti és gyorsítja az írás és az olvasás folyamatát, ráadásul speciális, drága alapanyag sem szükséges hozzá.

Robotok és MI: a digitális örökség védelmezői

Az archívumokat üveglemezek tárolására optimalizálták, amelyeket robotkarok hoznak elő, majd mesterségesintelligencia-alapú rendszerek olvasnak ki. Az így létrejövő adatbázis nem igényel állandó energiaellátást vagy rendszeres karbantartást, az adatok gyakorlatilag érintetlenek maradnak, miközben az üveg ellenáll a hőnek, a párának, a mágneses mezőknek és rengeteg fizikai behatásnak is.

Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ez a fejlesztés új távlatokat nyit az örökérvényű digitális archívumok számára, például olyan projektek esetében, mint a norvégiai Svalbardon működő zenei és növénymag-archívum. Az üvegen alapuló adattárolás hosszú távon nemcsak biztonságosabb, hanem fenntarthatóbb is lehet a mai megoldásokhoz képest. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a meglévő technológiákat egyik napról a másikra lecseréljük – a korszakváltás kapujában már biztosan ott állunk.

2025, adminboss, www.cnet.com alapján