Új pénzkereseti utak: e-kereskedelem és márkaépítés
A legismertebb YouTube-sztárok közül egyre többen rájönnek: az egyre telítettebb piacon már nem lehet kizárólag a reklámbevételekre alapozni. Az influenszerek elkezdtek más forrásokat keresni, főleg az online boltok, saját termékek és támogatások vonalán. MrBeast például a saját csokoládé- és gyorsétel-márkájából jelentős profitot termel, miközben maga a médiaüzlet veszteséges. Ez jól mutatja, hová fejlődött az iparág – a siker kulcsa egyre inkább a sok lábon állás.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a reklámbevételek rendszere túlzsúfolttá vált: ahogy többen lépnek be a piacra, egyre kevesebb jut azoknak, akik nem tudnak önálló, egyedi márkát vagy terméket felépíteni. Van olyan vélemény is, miszerint a legsikeresebb alkotók köre szűkülni fog, hacsak nem történik valami technológiai vagy médiabeli áttörés, ami új lehetőségeket nyit.
Hírességből vállalkozó: a következő szint
Aki lépést akar tartani, annak muszáj újítani: egyes tartalomkészítők saját maguk digitális mását alkothatják meg, és a „digitális ikrek” révén generálhatnak bevételt. A közönség már nemcsak a régi hírességeket, hanem TikTok-sztárokat és influenszereket követ; és ahogy a televíziós személyiségek is ezerféle terméket árultak, az új hullámú alkotók most hasonló utat járnak be. Egyre több alkotó kap pénzügyi támogatást is – például a Creator Fund típusú kezdeményezésektől –, hogy niche-vállalkozásokat indítson.
Az újságírók sem kivételek: nekik is márkaépítésre és új bevételi források keresésére kell törekedniük, még ha elsőre furcsán is hangzik ez a régi médiaszakmában.
Az MI-hullám hatásai: botrány a Seedance körül
A fejlemények villámgyorsan követték egymást, amikor a ByteDance kiadta a Seedance 2.0-t, egy olyan MI-eszközt, amely Kínában elérhető, de a generált videók gyorsan elterjedtek Nyugaton is. Jellemző példává vált az a virálisan terjedő videó, amelyben Brad Pitt és Tom Cruise harcolnak egy teljes egészében MI által generált jelenetben. Ez komoly felzúdulást okozott Hollywoodban: a stúdiók – köztük a Netflix is – azonnal tiltakoztak, mondván, így tömegek gyárthatnak tartalmat jogvédett szereplők felhasználásával. A ByteDance néhány napig hallgatott, majd elnézést kért, és szabályozást ígért.
Túltelítettség és hitelesség harca
Az MI-videók megjelenése rengeteg kérdést vet fel. A fő dilemmák: elönt-e minket a gyorsan előállított, „alacsony minőségű” tartalom, vagy éppen hogy demokratizálódik a tartalomgyártás, mert bárki készíthet saját reklámot korábban elérhetetlen eszközökkel? Egy kisvállalkozás ma már simán készíthet egyedülálló reklámot például samponhoz vagy kávéhoz, minimális befektetéssel.
Másrészt úgy tűnik, ha a tartalom dömpingje miatt mindenki MI-videókat gyárt, az emberek egyre inkább vágynak majd az „igazi”, hiteles személyekre. A nagy sztárok akkor maradnak érdekesek, ha el tudják hitetni: ők maguk állnak az alkotásaik mögött, nem pedig digitális másolatok. Megfigyelhető, hogy az MI-eszközök, például az OpenAI Sora, eleinte berobbannak, de ha elfogy a valódi emberi tartalom, gyorsan lanyhul az érdeklődés.
Jövő a zajban: van-e esély az újaknak?
Összességében egyre nehezebb lesz kitűnni a tömegből: hiába a technológiai ugrás, a piaci telítettség elriasztja az új belépőket. A már elismert alkotóknak is nehezebb lesz hasznot húzniuk a jelenlétükből, miközben az újaknak szinte lehetetlen lesz fenntartaniuk magukat a tartalomáradatban. Az iparágban tehát egyszerre formálódik az új gazdaság, miközben az MI okozta túltermelés miatt nehezebb megtalálni az értékes, emberközeli tartalmakat.
