Az öröklés mítoszainak csapdája
A laikusok és a tudósok között egyaránt makacsul tartja magát az a téveszme, hogy a DNS egyértelműen, változtathatatlanul határozza meg az egészségi állapotunkat, tulajdonságainkat és életünk alakulását. Ezzel szemben a tudomány mai állása szerint számos jellemzőnél – például az iskolai teljesítmény, a depresszió vagy akár olyan alapvető vonások esetében, mint a magasság – még mindig nem értjük pontosan, mi az oka az egyéni különbségeknek, és milyen genetikai változók hogyan vezetnek különféle eredményekhez. Különösen fontos kiemelni, hogy az úgynevezett poligénikus pontszámok, amelyekhez ma már embriók kiválasztásához is folyamodnak, jelenleg „feketedoboz-prediktorok”: több ezer apró genetikai tényező összesítésével próbálnak jövőbeli tulajdonságokat prognosztizálni, de a mechanizmusok zöme továbbra is ismeretlen.
Egészségügy: előny vagy veszély?
Ez azt jelenti, hogy bizonyos egészségi kockázatok – például a szív- és érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú diabétesz – előrejelzésénél van némi valós alapja a poligénikus teszteknek, és ezek orvosi körülmények között kevésbé vitatottak. Ellenben az intelligencia poligénikus tesztelése vagy az embriószelekció – ahol a genetikai háttér alig feltárt, és számos történelmi visszaélés kapcsolódik hozzá – etikai és társadalmi szempontból rendkívül aggályos. Fontos rámutatni, hogy a faji eredet mítosza is gyakran megjelenik ezekben a vitákban: még ma is sokan gondolják úgy, hogy az emberiséget biológiailag elkülönülő „fajokra” lehet osztani a DNS alapján, pedig ennek nincs tudományos alapja.
Marketingtrükkök és félrevezető tesztek
Sokan nem gondolnak bele abba, mennyi cég kínál genetikai tesztet szinte bármilyen elképzelt tulajdonságra: vonzó külső, sporttehetség, politikai preferencia, intelligencia, a szív vagy az agy egészsége, stb. Ezek a tesztek gyakran a sorsszerűség mítoszára építve akarják eladni termékeiket, eltúlozva a DNS szerepét, miközben a tudományos alap többnyire hiányzik. Ráadásul az átláthatóság súlyosan hiányos: szinte sosem derül ki, milyen adatbázisokra vagy módszerekre támaszkodnak a cégek, és a legtöbb poligénikus tulajdonság esetében az előrejelzési pontosság vagy a nullához közelít, vagy meg sem közelíti a reklámozott szintet.
Embriószelekció: illúzió vagy valóság?
A poligénikus embriószelekció azt ígéri, hogy előre kiválogathatjuk a „legegészségesebb” vagy „legígéretesebb” gyermekeket. A valóságban azonban a technológia jelenleg számos korlátba ütközik. Ilyen például az, hogy csak bizonyos, könnyen mérhető vagy nagy örökölhetőségű tulajdonságok (pl. magasság) esetében van érdemi pontosság – ráadásul ott is csupán akkor, ha sok embrió közül választhatnánk, ami a gyakorlati IVF-eljárásoknál ritkán adott. Továbbá a poligénikus pontszámokat többnyire európai felmenőkkel rendelkező populációk adatai alapján készítik, így más származású embereknél az eredmények pontossága jóval rosszabb.
A szabályozás sürgető szükségessége
Különösen fontos megjegyezni, hogy a tudományos közösségben is komoly vita folyik arról, mennyire lehet ezekre az új, alig ellenőrzött technológiákra komolyan támaszkodni, illetve hol húzódjanak a jogi, etikai határok. A jövőben elengedhetetlen lesz világos szabályokat megfogalmazni az ilyen tesztek – beleértve az embriószelekciós eljárásokat és a közvetlenül a fogyasztókhoz eljutó genetikai vizsgálatokat – használatára. A cél, hogy a társadalmat ne hozzák hátrányos helyzetbe, és megelőzzék a visszaéléseket, a diszkriminációt vagy a társadalmi különbségek elmélyülését. A szabályozás feladata az is, hogy megfelelő tájékoztatást kapjanak a fogyasztók, és ténylegesen megérthessék, mit tud és mit nem tud a genetikai tesztelés.
Hogyan hozhatunk valóban jó döntéseket?
Amikor valaki igénybe vesz egy otthoni genetikai szolgáltatást, tudnia kell, mit rejt valójában az adott teszt eredménye – mennyire biztos az információ, mire alapozzák a pontszámokat, és vannak-e egyáltalán tudományos bizonyítékok a reklámozott előnyök alátámasztására. A társadalmi viselkedésre, személyiségjegyekre vagy akár megjelenésre kínált tesztek mögött rendszerint minimális tudományos bizonyíték áll, ezért érdemes fenntartással kezelni ezeket az ajánlatokat. A megfelelő tájékoztatás, szakszerű ellenőrzés és szabályozás nélkül a genetikai tesztek nemcsak felesleges kiadásokat, de akár károkat is okozhatnak.
