A bouba–kiki-hatás rejtélye
Világszerte szinte minden ember ugyanazt érzi: a bouba hang lekerekített, míg a kiki csupa él és sarok. Generációk óta tartja magát az elmélet, hogy őseink talán ezekre az ösztönös érzésekre alapozták első szavaikat, így a hang és a jelentés párosításán keresztül indult el a nyelv fejlődése. Eközben a Padovai Egyetem kutatói azt vizsgálták, vajon a frissen kikelt csibék is felismerik-e ezeket az összefüggéseket – tehát a bouba és a kiki hangok, valamint a lekerekített vagy szúrós formák kombinációját.
Csibék kísérletben
A kísérlet során a kutatók a csibéket két panel elé helyezték: az egyik virágszerűen ívelt, a másik robbanásszerűen szúrós volt. Ezután felvételről elhangzott a bouba vagy a kiki szó, miközben figyelték, melyik figurát választják először a csibék. Amikor a bouba hangzott el, a madarak 80 százaléka előbb a kerek alak felé indult, ott átlagosan több mint három percet töltöttek, míg a szúrós formánál kevesebb mint egy percet. Ha a kiki hangot hallották, akkor a választások és az időtartam is megfordultak.
Ősi agyi kapcsolat
A csibék alig néhány órája keltek ki a tojásból, így még tapasztalatból sem tanulhatták ezt az összefüggést. Ez arra utal, hogy valamiféle velük született érzékelési hajlam munkál bennük, ami akár 300 millió évre is visszanyúlhat, amikor az evolúciós fejlődés során elváltak a madarak és az emlősök útjai.
Korábbi vizsgálatok csecsemőkön, majmokon és különböző kultúrákban is megerősítették a bouba–kiki-effektust, bár néhány kutató szerint náluk az előzetes tanítás befolyásolhatta az eredményeket. Az új eredmények most viszont azt mutatják, hogy a bouba–kiki-összefüggés túlmutat a nyelv kialakulásán, és valami sokkal mélyebb, ösztönös érzékelési folyamatot jelez.
Nemcsak a szájtartás a titok
Gyakran tartják úgy, hogy a szóalakokhoz kapcsolódó szájmozgás az oka: például a b hangnál kerekítjük az ajkunkat, a k esetében erőteljes érintkezés történik a szájpadlással. De a csibék még csak nem is képesek ilyen hangképzésre. Ez kizárja ezt a magyarázatot. Valószínűbb, hogy a fizikai világban a gömbölyű tárgyak mozgása, hangja, hullámzása más, mint a szúrós formáké, így az érzékelés mintázata régtől fogva létezik.
Ösztönök nyelv nélkül
Lehetséges, hogy a bouba–kiki-hatás szerepet játszott a nyelv kialakulásában, de legalább ilyen fontos lehetett az evolúció során az újszülött állatok számára környezetük értelmezésében. Miközben a nyelv marad az emberek kiváltsága, alapjai nem kizárólag ránk jellemzőek: úgy tűnik, ugyanabból a forrásból erednek, mint amelyek a csibék első tapasztalatait is meghatározzák.
