Az ősi hányás, ami idősebb, mint a dinoszauruszok

Hányás vagy ürülék? – A különlegesség titka

A regurgitalit a megkövesedett hányás őslénytani szakkifejezése. Noha első ránézésre nem volt különösebben lenyűgöző, digitális feltárás és CT-vizsgálat után kiderült, hogy a kövület 41 aprócska csontot rejtett, amelyek három, különböző fajhoz tartozó állattól származtak: két kisebb hüllőtől és egy nagyobb, hüllőszerű állattól. Eldönteni, hogy hányásról vagy ürülékről van-e szó, korántsem egyszerű feladat, de itt két árulkodó nyom segített: a legnagyobb zsákmányállat combcsontjai érintetlenül együtt maradtak, így nem haladhattak át teljesen egy emésztőrendszeren. Emellett a lelet környezete alacsony foszfortartalmat mutatott, ami arra utal, hogy nem ürülékből származott.

Mi nyelte le, és mi köpte ki?

A kutatók szerint két olyan ősi ragadozó jöhetett szóba, amely ekkora zsákmányt fogyaszthatott: a körülbelül 50–75 cm hosszú Dimetrodon teutonis (egy vitorláshátú, dinoszaurusznak hitt, valójában emlősszerű őshüllő) és a Tambacarnifex unguifalcatus. Mindkettő a szünapszidák közé tartozott, vagyis ugyanabba a nagyobb csoportba, amelyből a mai emlősök távoli ősei is származnak.

Tanulság a múltból: mit árul el a paleókaki?

A lelet alapján kiderült, hogy ezek a ragadozók a környezetükben élő kisebb állatokat fogyasztották, a ki nem emészthető maradványokat pedig – akárcsak a mai baglyok vagy komodói varánuszok – visszaöklendezték. A felfedezés nemcsak a ragadozó étrendjét mutatja meg, hanem azt is bizonyítja, hogy a három zsákmányállat egy időben, ugyanazon a helyen élt (és halt meg), így újabb mozaikdarabkát kaptunk az ősi élővilág viselkedésének és kapcsolatainak megértéséhez.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján