Az alattomos agyagréteg tette pusztítóbbá a 2011-es japán cunamit

Egy új kutatás megvilágítja, hogy a 2011-es, rendkívül pusztító cunamit okozó Tóhoku-földrengésért a tengerfenéken megbúvó, vastag agyagréteg is felelős lehet. Ez a csúszós réteg akár 30 méter vastag is volt, és gyenge pontot hozott létre az óceán alatti kőzetek között. Ennek hatására a 9,1-es magnitúdójú rengés ereje akadálytalanul jutott el a tengerfenékig, amely egy körülbelül 500 kilométer hosszú szakaszon 50–70 métert emelkedett meg, ezzel szétzúzva a felette lévő vizet és létrehozva a hatalmas hullámot. A kialakult cunami 561 négyzetkilométernyi területet árasztott el Japánban.

Erőteljesebb volt, mint várták

A kutatók szerint az agyagréteg rendkívül alacsony súrlódása miatt a földtani törésvonal oldalirányú elmozdulása csak körülbelül fele volt annak, amire általában számítani lehet. Bár a mozgás zöme így kisebb területre koncentrálódott, ez felerősítette a tengerfenék felfelé mozdulását, ami végül a vártnál is nagyobb, pusztítóbb hullámokat okozott. Ezenfelül az ilyen részletes földtani vizsgálatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a jövőben pontosabb földrengés- és cunami-előrejelzésekkel mentsék meg az embereket.

Ragadós üledék évmilliók alatt

A kutatócsoport a Chikyu nevű tudományos hajóval 7000 méter mélyre fúrt a tengerbe, majd a tengerfenéken további 1000 métert hatolt le, hogy közvetlenül a törésvonalon található üledékrétegeket vizsgálhassák. Megállapították, hogy a Csendes-óceáni-lemez tetején egy szinte ragacsos, sűrű agyagréteg található, amely 130 millió éve lassan gyűlik össze. Ez a réteg a Japán alá tolódó lemez mozgása során összenyomja a kontinentális kőzeteket, és gyenge zónát hoz létre.

Milyen tanulságokat hordoz?

Az ehhez hasonló agyagrétegekről más szubdukciós zónáknál keveset tudunk, bár egyes helyeken, például Szumátrán, feltételezhetően jelen vannak. Ugyanakkor a Kamcsatka-félszigethez hasonló területeken, ahol szintén gyakoriak a nagy földrengések, az üledékréteg összetétele még kevéssé ismert. A kutatók most azon dolgoznak, hogy feltárják a kapcsolódó felszínformák, kőzetsűrűségek és földmozgások összefüggéseit. Mivel a korai figyelmeztető rendszerek másodperceken belül képesek jelezni a közelgő földrengéseket, a tengerfenék viselkedésének pontosabb megértése a cunamik útvonalának előrejelzésében is életmentő szerepet játszhat.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján