Az ivóvíz láthatatlan mikrohabjai észrevétlenül szennyeznek minket

Nap mint nap szinte észrevétlenül szennyezzük magunkat mikro- és nanoműanyagokkal, amikor például csapvizet öntünk egy műanyag pohárba. A vízben keletkező apró buborékok ugyanis képesek annyira felsérteni a műanyag felületét, hogy abból újabb apró műanyag szemcsék szabadulnak fel. Ezek a szabad szemmel nem látható részecskék nemcsak már minden környezeti mintában előfordulnak, hanem egyre több bizonyíték van arra, hogy az emberi test legvédettebb helyein is megjelennek, akár a szívben, az agyban vagy a csecsemők fejlődő szerveiben is. Egyes becslések szerint csak palackozott vízből évente akár 90 ezer részecskét is lenyelhet egy ember.

A mikrohabok pusztítása otthon is zajlik

Műanyag szemcsék számtalan folyamat során keletkezhetnek – napfény, súrlódás, vegyszerek, hullámverés vagy a talajmozgás is mind hozzájárulnak. Most azonban kiderült, hogy a mikroszkopikus buborékok is komoly szerepet játszanak: amikor a víz bármilyen műanyaghoz ér, például palackhoz, élelmiszer-tartóhoz vagy akár mikrózható dobozhoz, habképző buborékok keletkeznek, amelyek erodálják a műanyag felületét. Ez a jelenség mindenféle vízben előfordul: csap-, folyó-, tengervízben és desztillált vízben is.

Laboratóriumi bizonyíték: minél melegebb a víz, annál rosszabb

A kutatók egy átlátszó üvegtartályban, változtatható hőmérsékleten figyelték meg, hogyan képeznek a mikrohabok gyűrű alakú mintázatokat, majd miként omlik össze ez a felület, miközben egyre több műanyag válik le. Polipropilénből készült palackot 95 °C-os vízben négy órán át áztatva négyzetcentiméterenként akár 202 mikroműanyag- és 328 nanoműanyag-részecske is keletkezett.

Komoly veszély az egészségünkre

A mikroműanyagok szinte akadálytalanul bejutnak a szervezetbe, felhalmozódnak a szívben és az agyban, és már összefüggésbe hozták őket daganatokkal, neurodegeneratív betegségekkel, vagy akár a korai halálozás kockázatával is. Ahhoz, hogy csökkenteni tudjuk az ilyen szennyeződéseknek a környezetbe és a testünkbe kerülését, minél pontosabban kell megértenünk a kiváltó mechanizmusokat – köztük ezt a csendes, folyamatos, mikrohabok okozta pusztítást.

2025, adrienne, phys.org alapján

Share on Social Media