A grönlandi jégpajzs már egyszer eltűnt

A Grönland északnyugati részén fekvő Prudhoe Dome, ez az ötszáz méter vastag jégkupola, körülbelül hétezer évvel ezelőtt teljesen elolvadt, amikor a nyári hőmérséklet 3–6 Celsius-fokkal meghaladta a mainál mérteket – hasonló értékeket jósolnak 2100-ra is. A kutatók a kupolába fúrtak le, hogy mintát vegyenek az alatta fekvő üledékből, és kiderült, hogy az üledéket utoljára 7100 éve érte napfény. Ez azt jelzi, hogy akkoriban a jég teljesen eltűnt, és csak ezt követően képződött újra.

Mi történt a Holocénban?

A körülbelül 11 700 éve véget ért utolsó jégkorszak után Grönland hőmérséklete jelentősen megemelkedett. Jellemző, hogy a Holocén elején és közepén a nyári középhőmérséklet 3–6 fokkal meghaladta a mostanit, és ez elég volt ahhoz, hogy a Prudhoe Dome teljesen elolvadjon, feltárva az alatta rejtőző talajt. A jelenlegi kutatások fő nehézsége, hogy a korabeli jégborítottságra utaló nyomok többsége ma is jég alatt rejtőzik, ezért a fúrások adatai kulcsfontosságúak.

Jégolvadás és tengerszint-emelkedés

A grönlandi jégtakaró jelenleg az egyik legnagyobb forrása a globális tengerszint-emelkedésnek. Ha az egész jégtakaró elolvadna, a tengerszint világszerte jelentősen megemelkedne. A klímamodellek (például a CMIP6) szerint 2100-ra a nyári hőmérséklet elérheti azt a szintet, amely a Holocénban már egyszer leolvasztotta a régió jégkupoláit. Mindazonáltal még nem ismert pontosan, mennyi ideig kell ilyen magas hőmérsékletnek fennmaradnia ahhoz, hogy a Prudhoe Dome típusú jégkupolák újra eltűnjenek.

A grönlandi jég jövője: mi várható?

A Holocén stabil klímájában fejlődni kezdett az emberi civilizáció, az enyhe, természetes felmelegedés viszont elég volt hétezer éve a jég eltűnéséhez — mostanra azonban az ember okozta változások gyorsabbak. Egyre több szakértő szerint már csak idő kérdése, mikor húzódik vissza ismét jelentős mennyiségű jég.

Jövőbeli kutatások további fúrásokkal mérhetik fel, hogy pontosan milyen mértékben zsugorodott a grönlandi jégtakaró a múltban, és mennyire sérülékenyek az egyes területek. Ezzel pontosabb becslések készülhetnek a tengerszint-emelkedésre is. Ugyanazon a helyen mért adatok igazolhatják, hogy egy adott hőmérséklet-emelkedés pontosan mekkora jégveszteséget okoz.

A legújabb megfigyelések szerint egyértelműen látszik, mely jégterületek mennyire sérülékenyek, és mennyi idejük maradt, mielőtt az olvadás visszahúzódásra kényszerítené őket, hozzájárulva a tengerszint-emelkedéshez.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján