A múlt herpesze: 2500 éves fertőzések nyomai

Rekorddöntés az orvostudományban: először sikerült rekonstruálni az emberi betaherpeszvírus (HHV-6A és HHV-6B) több mint kétezer éves genomját. A Bécsi és a Tartui Egyetem kutatói a Cambridge-i Egyetem és a University College London szakértőivel közösen csaknem 4000 régészeti emberi csontmintát vizsgáltak Európa különböző lelőhelyeiről. A legidősebb rekonstrukció egy i. e. 1100 és 600 közé datálható, itáliai fiatal lánytól származik, de feltűntek középkori Angliából, Belgiumból, Oroszországból és Észtországból származó esetek is. A sint-truideni belga régészeti helyszínen először sikerült mindkét vírusfajtát kimutatni egyazon populációban.

Lappangó vírusok, öröklődő fertőzések

A HHV-6B világszerte a gyerekek 90 százalékát megfertőzi kétéves korukig, gyakran enyhe megbetegedést – roseola infantumot, vagyis a hatodik betegséget – okozva, ami fiatal gyermekeknél a lázgörcsök vezető oka. A vírus különlegessége, hogy képes integrálódni az emberi kromoszómákba, ami lehetővé teszi, hogy rejtetten maradjon a gazdatestben, sőt, az öröklődés során is átadódhat, így az emberi genom részévé válhat. Jelenleg az emberek körülbelül 1 százaléka hordozza testének minden sejtjében ezt a vírusörökséget, amelyet most először sikerült ősi mintákból is közvetlenül igazolni.

Ősi DNS, új felismerések

A tudósok megállapították, hogy sok, a kromoszómába beágyazódott herpeszvírus-változat évezredekkel ezelőtt jelent meg, és generációkon keresztül öröklődött tovább. Külön figyelemre méltó, hogy a HHV-6A az idők során elvesztette ezt a képességét, vagyis a két vírusfajta evolúciója eltérő irányt vett. Többek között brit mintákból is sikerült rekonstruálni az eddigi legrégebbi, örökletesen hordozott humán herpeszvírust. Nem zárható ki annak a lehetősége, hogy e vírusok jelenléte összefügg bizonyos betegségekkel, például az angina pectorisszal, vagyis egy szívbetegséggel.

Ennek alapján megállapítható, hogy

A modern genetikai vizsgálatok eddig is arra utaltak, hogy ezek a vírusok az emberiség afrikai kivándorlása óta fejlődnek együtt az emberrel. Most először született konkrét, genomszintű bizonyíték a vírus–ember közös múltjára, amely új fejezetet nyit a fertőző betegségek hosszú távú evolúciójának feltérképezésében. Az ősi herpeszvírusok rejtett öröksége most végre napvilágra került.

2025, adminboss, phys.org alapján