Az Északi-sark légköri vegyületeinek új világai
A kutatók részletesen feltárták, hogyan játszanak össze különböző vegyi folyamatok az Északi-sarkvidék alsó légkörében. Két speciálisan felszerelt kutatórepülő és földi műszerek bevonásával, valamint két hónapos terepmunkával vizsgálták a légkör összetételét az Alaszka északi részénél fekvő olajmezők környezetében és a Beaufort- és Csukcs-tenger térségében. A mért eredmények három kulcsfontosságú tényezőre mutattak rá: az úgynevezett leads (jégrepedések) jelentősen befolyásolják a felhőképződést és a légkör kémiai folyamatait; az olajkitermelésből eredő szennyezés mérhetően átalakítja a levegő összetételét; ezek pedig egy veszélyes visszacsatolási hurkot alkotnak, amely tovább gyorsítja a jégvesztést és a felmelegedést.
Jégrepedések: A szupergyors melegedés mozgatórugói
A jégen tátongó repedések, amelyek lehetnek csupán egy-két méter szélességűek, vagy akár több kilométeren át húzódóak, erőteljes, felfelé irányuló légáramlatokat és felhőképződést hoznak létre. Ez a folyamat meleg vizet, szennyező anyagokat, valamint nagy mennyiségű vízgőzt juttat fel a magasba, ahol mindez tovább gyorsítja a felmelegedést. A hő és a vízpára átadása miatt a jég a repedések mentén gyorsabban olvad, újabb repedéseket hozva létre, így zárt ördögi kör alakul ki.
Szennyezett hó és olajmezők: Napfényből szmog
A tengerparti sós hó a felszíni olajtermelés során kibocsátott szennyezőanyagokkal lép kölcsönhatásba. Ennek során bróm keletkezik, amely sajátos folyamat révén szinte az összes felszíni ózont lebontja. Mivel az ózon blokkolja a napsugárzást, hiánya miatt több napfény jut a felszínre, tovább melegítve azt, és még több bróm szabadul fel – ezzel is erősítve a melegedési spirált.
A sarkvidék szmogosabb, mint Los Angeles?
Az ember által üzemeltetett távoli olajmezők kibocsátásai így kiemelkedően erős környezeti változásokhoz vezetnek. A mérések során az északi olajmezők felett a nitrogén-dioxid-koncentráció elérte a 60–70 részecske/milliárd értéket, amely a Los Angeles-i légszennyezés szintjeivel vetekszik. Így egy eredetileg tisztának gondolt területen is megjelennek a szmogfelhők, miközben a keletkező vegyi anyagok hosszú távon is tovább hordozhatják a szennyezést.
Jövőformáló modellek és kutatások
A megoldás azonban közelebb van, mint bárki hinné: a CHACHA nevű nagyszabású kutatási program most olyan adatokat szolgáltat, amelyek segítenek finomítani a klímamodelleket, és pontosítani, hogyan formálja át a globális felmelegedést a sarkvidéki láncreakció. A projektet több egyetem és kutatóintézet támogatja, az Amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány finanszírozásával. Ami biztos: az Északi-sark légköre gyorsan változik – az emberi tevékenység és a természetes folyamatok kettőse révén.
