A nő, aki a hegyi gorillákért élt és halt: Dian Fossey

Gorillák az életükért

Dian Fossey nevét ma is legendák övezik. A kitartó zoológus a 60-as évek végétől élete nagy részét a kongói és ruandai hegyekben élő hegyi gorillák kutatásának és védelmének szentelte. Fossey eleinte egy apró sátorban lakott a Kongóban található Kabara erdejében, ahol előképzettség nélkül vetette bele magát a gorillák megfigyelésébe. Amikor 1967-ben háború tört ki, kénytelen volt Ruandába menekülni, és ott, a Karisimbi-hegy árnyékában hozta létre a híres Karisoke Kutatóközpontot.

Az emberszabásúakkal kialakított kötelék

Fossey türelmes, visszahúzódó megfigyelési módszerét George Schaller inspirálta, aki hasonló módon közelítette meg a gorillákat 1959-ben a Virunga-hegységben. A gorillákkal való kapcsolatépítés lassan haladt: kezdetben állandóan menekültek előle, később megpróbálták elijeszteni, de végül, hosszú évek után elfogadták a jelenlétét. Két elárvult kölyök, Coco és Pucker gondozása során ismerkedett meg igazán a gorillákkal, és ekkor tapasztalta meg, mennyire vágyják a szeretetet és a játékot.

Fossey öröksége és harca

Sok év kemény munka után Fossey doktori fokozatot szerzett a Cambridge Egyetemen, de emberközeli megközelítése miatt gyakran sajátos, emberi érzelmekkel ruházta fel a gorillákat. Különösen szoros kapcsolat fűzte Digithez, egy magányos fiatal gorillához, akit végül orvvadászok öltek meg 1977-ben.

Fossey emellett jelentős tudományos eredményeket ért el: leírta például a megelégedettséget jelző „büfögő vokalizációt”, és dokumentálta a családi kötelékek erősségét, valamint a rivális hímek közötti harcokat.

Végletekig menő védelmezés

Élete végéhez közeledve egyre hevesebben lépett fel az orvvadászok ellen és a gorillák élőhelyének pusztítása miatt. Radikális eszközökkel élt: csapdákat égetett el, állatokat festékszóróval jelölt meg, maszkban ijesztgette az orvvadászokat, sőt a turisták fölé is leadott lövéseket, hogy távol tartsa őket, és hallgatóit is fegyverviselésre bátorította. Ezek a módszerek azonban óriási ellenségeskedést szültek a helyi közösségekben, ahol sokan a túlélés érdekében illegálisan települtek és pásztorkodtak.

A megoldatlan rejtély

1985. december 27-én Fossey élete brutálisan ért véget. Ismeretlen támadó machetével végzett vele, kutatóbázisát pedig kifosztották. A gyilkos kilétére sosem derült fény. Bár sokan orvvadászokat sejtenek a háttérben, egyesek más, ismeretlen motivációkat feltételeznek. Dian Fossey öröksége ma is él: nélküle a hegyi gorillák sorsa végzetesen másképp alakulhatott volna.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján