Az MI már most belépett a kutatásértékelésbe
A University of Bristol által vezetett tanulmány 16 intézmény – köztük a Russell Group nagy múltú tagjai és fiatalabb egyetemek – MI-használatát vizsgálta a REF-hez kapcsolódóan. Kiderült, hogy több helyen már rutinszerűen alkalmaznak MI-t a kutatások hatásának feltárásakor vagy a meggyőző narratívák megformálásában, sőt, saját fejlesztésű rendszerekkel optimalizálják az adminisztratív feladatokat is. Emiatt nő a szakadék a kiváló erőforrásokkal rendelkező elitegyetemek és az anyagilag szűkösebb, „post-92” intézmények között.
A kulcs a részletekben rejlik: az egyik egyetemen az MI-t a kutatási eredmények hatásainak feltérképezésére használták, máshol pedig saját fejlesztésű eszközökkel kívánták egyszerűsíteni a REF-benyújtási folyamatokat – például automatikus értékelést és pontozást alkalmaztak.
Akadémiai szkepticizmus és félelmek
A kutatásban részt vevő csaknem 400 oktató és adminisztratív dolgozó egyértelmű ellenérzéseket mutatott az MI-vel szemben. A válaszadók 54–75%-a határozottan elutasította, hogy az MI bármely részfolyamatban szerepet kapjon, kivéve a kutatási hatásesettanulmányok szövegének összeállítását, ahol a támogatás elérte a 23%-ot. A humán- és társadalomtudományi területeken, valamint az MI-t kevésbé használók körében különösen erős volt az ellenállás. Ezzel szemben a professzionális szolgáltatások területén és a kevesebb forrással rendelkező intézményekben nagyobb az MI iránti nyitottság.
Az interjúk tanúsága szerint a vezetők egy része az MI elkerülhetetlen térhódítására készül, mások azonban óvatosságra intenek: sokan úgy vélik, még egy „MI-lufi” közepén ülnek, míg mások szerint túl keveset tudnak a technológiáról egy felelősségteljes átálláshoz. Felmerültek olyan félelmek is, hogy az MI bevezetése újabb adminisztratív szabályokat és biztonsági kihívásokat szülhet, amelyek csak bonyolítják a jelenlegi rendszert.
Szükség van egységes szabályozásra
A jelentés fontos megállapítása, hogy jelenleg minden intézmény máshol jár az MI integrációjában, ezért egy közös, országos keretrendszer kidolgozása elengedhetetlen. A megkérdezettek egyhangúan kérték az átlátható REF-szabályokat, amelyek kijelölik a felelős MI-használat feltételeit és annak dokumentálását. Lényeges elvárás, hogy minden értékelési folyamatban megmaradjon az emberi kontroll, és az MI csupán támogató eszköz legyen.
Felvetették, hogy szükség lenne egy közös, magas szintű MI-platform kialakítására, amelyhez bármelyik egyetem hozzáférhet, így mindenki számára egyenlő lehetőséget biztosítana a technológia alkalmazására.
Javaslatok a jövőre
A kutatók több konkrét lépést ajánlanak: minden egyetem alkosson és hozzon nyilvánosságra MI-használati irányelveket; a munkatársak kapjanak átfogó képzést a felelős MI-használatról; az adatbiztonsági és kockázatkezelési eljárások legyenek szigorúak. Országos szinten új, átfogó irányelvek bevezetése javasolt; külön MI-irányítási keretrendszert kellene létrehozni a REF29 számára.
A digitalizáció terjedése és a nemzetközi példák (mint Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol hasonló modelleket már leállítottak) azt mutatják, hogy a hagyományos kutatásértékelési rendszerek elavultak. Az MI ugyan nem nyújt mindenre megoldást, de nélkülözhetetlen része annak a reformnak, amelyet a brit felsőoktatásnak vezetnie kell.
Kitekintés, lehetőségek és félelmek
A szakértők szerint az MI használatának koordinált, átlátható irányban kell haladnia, különben nő a szakadék az intézmények között, és az esélyegyenlőség sérül. Csak így biztosítható, hogy a kutatások értékelése továbbra is szigorú, felelős és átlátható maradjon. Az MI jövője a brit kutatásértékelésben egyelőre vitatott, de a változás már elindult, és nemcsak technológiai, hanem társadalmi és etikai kérdések egész sorát is magával hozza.
