Az új Starship első nagy pofonja – kezdődhet a válságkezelés

Elúszott a Starship 3. verzió első példánya

A Booster 18 elvesztése nagy érvágás a SpaceX-nek, mert ez lett volna az első igazi Starship 3.0 verzió, azaz az a modell, amely rengeteg újítással megbízhatóbbá és fejlettebbé tette volna a rendszert. A rakéta eredetileg kriogén üzemanyag-betöltési és nyomáspróbákon esett volna át, majd 33 továbbfejlesztett Raptor hajtóművével gyújtáspróbára is sor került volna – erre azonban már nem jutott el.

A pénteki probléma kevésbé okozott károkat, mint a tavaly júniusi, hasonló tesztbaleset, amikor minden tönkrement, és a teljes rakéta elveszett. Most legalább a tesztpad és az infrastruktúra megúszták, és a Raptor hajtóművek sem voltak a helyükön.

Időzavar és nagy tét – sietni kell az űrversenyben

A következő egy-két év kritikus a Starship számára: a SpaceX rendszeres űrrepüléseket, visszatérő és újrahasználható boosterlandolásokat, Starlink-műholdak tömeges pályára állítását és a NASA Artemis holdprogramjához is kapcsolódó űrrandevúk tesztjeit ígéri – ezek mind az új generációs Starshipre épülnek. A pályán végzett üzemanyag-átszivattyúzási próba például kulcsfontosságú a 2026 második felére várt holdraszálláshoz.

Az idei balszerencsés rajt és az első példány elvesztése komoly visszalépés, főleg ilyen szoros, 2028 végére tervezett holdraszállási céldátummal. A SpaceX viszont már bizonyította, hogy a hibákat gyorsan felismeri és javítja – nem kérdés, hogy a Starship-program most ismét a következő, remélhetőleg már sikeres körre összpontosíthat.

2025, adrienne, arstechnica.com alapján