A világűr kihívásai
A világűr nem éppen vendégszerető: nincs benne levegő, a Napból érkező extrém UV-sugárzás pillanatok alatt roncsolja a DNS-t, és a hőmérséklet -150 °C és +120 °C között váltakozhat. Mégis vannak élőlények, amelyek mindezt kibírják. A Physcomitrium patens, amely általában tavak és vizes élőhelyek közelében él Európában, Észak-Amerikában és Kelet-Ázsiában, már eleve rendkívül ellenálló, hiszen 500 millió éve a mohák voltak az első növények, amelyek meghódították a szárazföldet.
Extrém körülmények között is életben marad
A japán Hokkaidói Egyetem kutatói a moha három fejlődési stádiumát vizsgálták: a fiatal protonémaszálakat, a stressz hatására megjelenő szaporodó sejteket, valamint a spórákat, amelyek kemény védőtokban fejlődnek. Szimulált űrbéli körülmények között UV-sugárzásnak, fagyasztásnak és forróságnak tették ki őket. E három közül a spórák bizonyultak a legellenállóbbnak – még a kutatókat is meglepte, mennyire ellenállók.
Szélsőséges teszt az ISS-en
A végső próba érdekében a moha spóráit kilenc hónapra kihelyezték a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külsejére, ahol közvetlenül ki voltak téve az űr körülményeinek. Visszahozataluk után a spórák több mint 80 százaléka gond nélkül kicsírázott. Bár még nem tudni, miért ilyen strapabírók, feltételezhető, hogy az űrben töltött idő alatt szunnyadó állapotba kerülnek.
Az élet jövője az űrben
A kutatók következő célja, hogy feltárják a spórák űrtűrő képességének genetikai hátterét. Az ilyen vizsgálatok kulcsfontosságúak lehetnek ahhoz, hogy a jövőben az emberek vagy akár más élőlények is hosszabb távon életben maradhassanak a Földön kívül, és új otthonokat teremthessenek a csillagok között.
