Sokkoló részletek a Meta gyakorlatáról
A Meta belső iratai szerint a vállalat tudatosan halogatta a csaló fiókok eltávolítását, még azok esetében is, amelyeket házon belül a leginkább problémásnak tartottak. Beszédes, hogy egyes hirdetői fiókok több mint 500 figyelmeztetés után sem kerültek letiltásra. Az ilyen fiókokat a cég magasabb hirdetési díjakkal sújtotta, vagyis minél több szabálysértést követtek el a csalók, annál több pénzt fizettek a Metának. Eközben a rendszer úgy működött, hogy a csaló hirdetéseket azokhoz a felhasználókhoz juttatta el, akik a legvalószínűbben kattintanak rájuk. A személyre szabott hirdetési rendszernek köszönhetően, aki egyszer rákattint egy csaló hirdetésre, a jövőben jó eséllyel még több ilyet kap.
A legnagyobb kockázatot azok a hirdetések jelentik, amelyek átveréssel, álcázott befektetési lehetőségekkel vagy hamis termékekkel csapják be az embereket. Gyakori példák a tiltott gyógyszerek vagy orvostechnikai eszközök értékesítése, illegális online kaszinók hirdetései, illetve olyan hirdetések, amelyek híres emberek vagy cégek nevében ígérnek ajándékot, magas hozamot vagy pénzügyi támogatást. Egyes hirdetések valós ügyvédi irodaként mutatkoztak be, hogy „segítsenek” másokat megvédeni – természetesen átverésről volt szó.
A Meta ezek eltávolításával többnyire csak akkor sietett, ha egyértelműen lebuktak – például miután egy újságíró a problémára rámutatott. Az átverős, magas kockázatú hirdetésekből származó bevétel 2024-ben megközelítette a 2 600 milliárd forintot (7 milliárd USD).
Az MI-fejlesztések árnyoldala
A vállalat arra is odafigyelt, hogy a hirdetések letiltása ne veszélyeztesse az MI-kutatásokat. Egy 2024-es dokumentum szerint a Meta inkább fokozatos, „mérsékelt” leépítést javasolt a csaló tartalmak visszaszorítására, amit évente mindössze 13 százalékkal csökkentett volna, hogy 2027-re a felére apadjon a csalásból származó bevétel. Meta-munkatársak attól tartottak, hogy a hirtelen bevételkiesés megnehezítené a cég számára a MI-fejlesztésekhez szükséges, mintegy 25 600 milliárd forintnyi (72 milliárd USD) befektetés finanszírozását.
Beszédes az is, hogy a saját biztonsági csapat 2025-ben úgy becsülte: az USA-ban történt minden harmadik sikeres online átverésben a Meta platformjai is szerepet játszottak, és a belső feljegyzések szerint a Google például sokkal hatékonyabban szűri a csalásokat. Közben a felhasználók által jelentett csaló hirdetések aránya világszinten 58 százalékkal csökkent ugyan, de még így is 134 millió csaló tartalmat távolítottak el csak az idei évben.
A szabályozók és a céges önvédelem
A belső anyagokból az is kiderül, hogy a Meta hajlamos volt megtartani a csaló hirdetésekből származó bevételt, amíg az nem jelentett komoly szabályozói kockázatot. A büntetéseknél ugyanis háromszor nagyobbak voltak a hirdetésekből befolyt összegek. A Meta inkább attól tartott, hogy valamikor elrendelhetik a szabálytalanul szerzett nyereség visszafizetését, mintsem attól, hogy pénzbírságot kap.
A vállalat vonakodott a felhasználók védelmét közvetlenül szolgáló intézkedésektől is. Egyes országok – például Szingapúr – rendőrsége több száz jogsértő hirdetést jelentett, ám csak minden negyedik felelt meg egyértelműen a Meta szabályainak – a többi csak a szabály „szellemében”, de nem betű szerint szegte meg azokat. Gyakorlatilag mindenféle átverés elszaporodott: kriptovaluta-csalások, hamis koncertjegyek, ismeretlen „luxusmárkák” nevetségesen alacsony áron.
Mindazonáltal cégen belül is sokan sürgették az átláthatóbb működést: egykori vezetők szerint a cégnek külső kutatóknak is lehetőséget kellene adnia arra, hogy véletlenszerűen kiválogatott hirdetéseket vizsgáljanak, így mérhetővé válna, hogy a Meta tényleg képes-e küzdeni az online megtévesztés ellen.
Mire lenne szükség a felhasználók védelméhez?
A Meta volt vezetői szerint a cégnek értesítenie kellene a felhasználókat, ha csaló hirdetésre kattintottak, hogy ne váljanak újra áldozattá – szemben a jelenlegi gyakorlattal, amikor a rendszer további csaló tartalmakat juttat el számukra. Többen azt is javasolták, hogy a csaló hirdetésekből származó nyereséget független szervezeteknek kellene adni, amelyek a megelőzésben és a társadalom oktatásában segíthetnének.
Összegzésként megjegyezhető, hogy a Meta botrányos üzleti modellje jól tükrözi, milyen veszélyeket hordoz az MI- és techóriások profitorientált szemlélete. Ha az online világban a csalásokból származó bevételek továbbra is elsőbbséget élveznek milliók biztonságával szemben, akkor nemcsak a felhasználók, hanem a teljes digitális ökoszisztéma is veszélybe kerül.
