
Szélsőséges modellek: az Egyesült Államok, Kína és az EU
Különösen fontos kiemelni, hogy az egyes országok merőben eltérő utat választottak az MI szabályozására. Az Egyesült Államokban a piac szabadsága került előtérbe: Donald Trump MI Akcióterve lazította a diszkrimináció és dezinformáció elleni védelmet. Ezzel szemben Kína az arcfelismerő rendszerek szigorú állami felügyeletével kontrolálja polgárait, mind az online térben, mind a nyilvános helyeken.
Az Európai Unió igyekszik korlátozni mind a magán-, mind az állami szférát, egy központi MI-törvény bevezetésével, amely szigorúan szabályozza az adatok és MI-technológiák használatát. Ez a megközelítés ugyan védi a felhasználók jogait, de sok cég – például a Siemens és az SAP – túlságosan visszafogónak, az innovációt gátlónak érzi ezeket a szabályokat.
Ugyanakkor túlzott korlátozások esetén az MI-hez kapcsolódó munkák könnyen átáramolhatnak lazábban szabályozott országokba, így azok szívhatják el a helyi munkahelyeket.
A harmadik út: polgárközpontú, felelős MI
Az eddig vázolt két véglet helyett létezik egy középút is: olyan szabályozás, amely egyszerre védi az állampolgári jogokat, megelőzi a diszkriminációt és korlátozza a dezinformációt, ugyanakkor ösztönzi a felelősségteljes, etikus MI-fejlesztést és a gazdasági növekedést.
Kevés ország képes ezt a harmadik utat elindítani, mivel ehhez gazdasági és technológiai erő, valamint kiegyensúlyozott szabályozási szemlélet szükséges. Nagy-Britannia és Japán azonban mindkét feltételnek megfelel. Mindkettő technológiai újító és a külső piacokra nyitott ország, amely a digitális együttműködést is stratégiai célnak tekinti – ezt erősíti meg a legutóbbi brit–japán digitális partnerség (UK-Japan Digital Partnership) is, amely az MI biztonságára és a nemzetközi szabályozásra koncentrál.
Japán sajátos vízióját legjobban a Társadalom 5.0 (Society 5.0) program mutatja be: egy olyan társadalom, ahol a gazdasági fejlődés és a társadalmi kihívások megoldása kéz a kézben jár, és a technológia az emberek érdekét szolgálja.
Kiegyensúlyozott szabályozás keresése
Érdekes módon Nagy-Britannia nem egy központi MI-törvényben gondolkodik: inkább a meglévő szabályok (például a GDPR) adaptálását és ágazati iránymutatásokat, ajánlásokat helyezi előtérbe. Ennek lényege, hogy az állami szervek – például a Tudomány, Innováció és Technológia Minisztériuma (Science, Innovation and Technology Department) – útmutatást adnak arra, miként érvényesíthető az öt alapelv (biztonság, tisztesség, átláthatóság, elszámoltathatóság és innováció) az adott iparágban.
Ez olyan rugalmasságot nyújt, amely lehetővé teszi az innovációt, miközben érvényesülhetnek az ágazatspecifikus igények. Ráadásul a szabályozók úgynevezett MI-szandboxokat is működtetnek – ezekben az új technológiák biztonságosan, enyhébb szabályozási feltételek mellett tesztelhetők. 2023-ban például az Egyesült Királyság már elindított egy átfogó, több szabályozóra kiterjedő MI-szandboxot, ahol a fejlesztők valós körülmények között kísérletezhetnek, komoly büntetések kockázata nélkül.
Különösen lényeges, hogy ezek a szandboxok hidat teremtenek a vállalkozások és a szabályozó hatóságok között, bizalmat építenek, és lehetővé teszik, hogy a piaci tapasztalatok alapján finomítsák a jövőbeli szabályokat.
Beruházás, infrastruktúra, bizalom
Az MI-versenyben azonban nemcsak a szabályozás jelent kihívást. Nagy-Britanniában továbbra is gondot okoznak a beruházási korlátok, például az adatközpontok bővítésének lassúsága és a magas energiaárak, amelyek visszafogják a törekvéseket. Ugyan léteznek előremutató programok (AI Growth Opportunities Plan, MI növekedési övezetek – AI Growth Zones), de ezek forrásai és szervezettsége elmaradnak az amerikai Stargate Project vagy az európai gigagyárak mögött. A brit piac érzékeli az ambíciókat, de hiányolja a kellő tőkét, infrastruktúrát és az egységes irányítást.
Ugyanez igaz az MI Akciótervre (AI Action Plan) is: jó alap, de a hosszú távú, sikeres hatáshoz a kormánynak növelnie kell a közvetlen beruházásokat, vagy a feltételek jelentős javításával sokkal több magántőkét kell bevonnia.
Japán ezzel szemben látványos beruházásokkal reagált: 2024 novemberében mintegy 23 400 milliárd forint (65 milliárd USD) összegű támogatást és gazdaságélénkítő csomagot jelentett be az MI- és félvezető-szektor számára, míg a SoftBank egy 24,6 milliárd forint (677 millió USD) értékű új adatközpontot épít Oszakában az OpenAI közreműködésével.
Felelős MI globális vezetése: együttműködés vagy párbeszéd?
A brit–japán digitális partnerség (UK-Japan Digital Partnership) eddig főként dialógus, nem pedig jelentős közös beruházási platform. 2025 januárjában viszont megújították együttműködési elkötelezettségüket – kiemelten az MI, a számítástechnika, a félvezető- és a digitális szabályozás terén. 2024 novemberében a két ország MI Biztonsági Intézete (AI Safety Institute) közösen tartotta meg az első globális biztonsági MI-tesztelést is.
A globális MI-irányítás aktuális fejleményei is arra figyelmeztetnek, mennyire nagy a tét: a túl szigorú szabályozás eltávolíthatja a kulcsszereplőket (lásd: a Meta visszalépése az EU-ban), míg a felügyelet hiánya jogsértések, dezinformáció vagy diszkrimináció veszélyét hordozza.
Kiegyensúlyozottság: az igazi győztesek útja
Összefoglalásként megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia aranylázának nyertesei nem a legmélyebb zsebű vagy leggyorsabb szereplők lesznek, hanem azok, akik megtalálják az egyensúlyt az óvatosság és a túlzott szabadság között. Nagy-Britannia és Japán közösen megmutathatják a világnak, hogy valódi gazdasági növekedés csak jogvédelem, társadalmi igazságosság és felelős, átlátható MI-fejlesztés mellett valósulhat meg – így válhatnak az MI hosszú távú, hiteles vezetőivé.