Mi történt a laborban?
A vizsgálat során a vemhes patkányokat a szülés előtt stressznek tették ki, majd kölykeiket 21 napos korban választották el az anyjuktól. Ezt követően az egyik csoport normál, a másik ketogén diétát kapott. 42 napos korban különböző stresszel összefüggő problémákat vizsgáltak: szociális viselkedést és érdeklődést a külvilág iránt. A ketogén tápláláson élő kölykök társasabbak voltak, többet ápolták magukat, vagyis egészségesebb viselkedést mutattak. Míg a normál étrenden lévő, stresszes anyától származó utódok 50%-ánál alakult ki pszichés zavar, a ketogén diétás csoportban csak a hímek 22, a nőstények 12 százalékánál jelentkeztek ilyen tünetek.
A ketogén diéta védő mechanizmusa
A ketogén diéta közismerten javítja a sejtek energiatermelő képességét (mitokondriális működést) és módosítja a hormonháztartást. Az is kiderült, hogy a nemeknél eltérően hat: hímeknél a gyulladás csökkentése, nőstényeknél az antioxidáns védelem erősítése révén fejti ki hatását. Ez akár személyre szabott diétás „terápiákat” vetíthet előre.
Mi várható az embereknél?
Ha az állatkísérletek eredményei embereknél is igazolódnak, akkor a gyermekkori trauma hosszú távú hatásai akár egyszerű étrendváltással, mellékhatások nélkül is kivédhetők lehetnek. Van azonban, amire oda kell figyelni: a ketogén diétán tartott patkánykölykök lassabban növekedtek, így a kevesebb kalória is közrejátszhat a pozitív lelki következményekben. Továbbá a nemi különbségek pontosabb feltárása is szükséges, mielőtt embereken is alkalmazható lenne a módszer.
Nutripszichiátria: forradalom az étlapon
A kutatás új lendületet ad a nutripszichiátriának, vagyis annak a tudománynak, amely azt vizsgálja, miként befolyásolja a táplálkozás a mentális egészséget. Bár továbbra is kérdés, milyen alapon, kiknél és pontosan mely tápanyagokkal érhető el kedvező változás, ez a tanulmány reményt ad a megelőzés új útjaira – akár a mesterséges intelligencia személyre szabott étrendi tanácsaival is.
