Fokozódó veszélyek: árvíz, klímaváltozás és elvándorlás
Fontos hangsúlyozni, hogy az erdőtüzek nemcsak azonnali pusztítást okoznak: a kiégett tájakat közvetlen árvizek fenyegetik, mivel az esővíz akadálytalanul zúdul le a kopár földeken. Bármennyire is próbálják a helyi tűzoltók és vezetők sürgetni az erdők helyreállítását, a helyreállítás üteme lassú, és a téli hónapok újabb katasztrófákat hozhatnak. Az Albániát sújtó klímakatasztrófák – árvizek, tüzek, földcsuszamlások és földrengések – az utóbbi húsz évben szinte minden térséget érintettek.
Mindezek ellenére az ország komoly lemaradásban van az erdősítési projektek terén: a Világbank 2024-es jelentése szerint Albánia fekteti be Európában a legkevesebbet erdőállománya újjáélesztésébe. A kilencvenes években zajló településépítési hullám az árvízveszélyes területeken tovább növelte a kockázatokat.
Új utak: ellenállóbb erdők, szigorúbb fellépés
A kormány – felismerve a helyzet súlyosságát – megtiltotta az építkezést az érintett területeken, és szigorúbb büntetéseket ígért a gyújtogatóknak, bár a tíz, augusztusban letartóztatott elkövetőt már szabadon engedték. Ezzel párhuzamosan környezetvédelmi szakemberek és civil szervezetek azon dolgoznak, hogy az erdőket ellenállóbbá tegyék: lombhullató és vegyes erdőtakaró kerül a tűzveszélyes fenyők helyett. Fontos megjegyezni, hogy egyes fenyők tobozai a lángokban szinte tűzbombaként robbannak szét, ezzel tovább nehezítve a helyi lakosok esélyeit otthonaik megmentésére.
Ezért az erdősítések új korszakot hozhatnak Albánia zöld jövőjében – feltéve, hogy elegendő akarat, forrás és közösségi összefogás is társul hozzá. Azonban az elpusztult otthonok, leégett állatok és elveszett emlékek súlya még sokáig érezhető marad a vidéki Albániában.
