Fülelő magzatok
Hatvan várandós nőt vontak be a vizsgálatba, akik közül harminckilenc legalább kétnaponta 10 percet hallgatott felvételről francia meséket (anyanyelv), majd ugyanazt a történetet héber vagy német nyelven a szülésig. Hébert és németet azért választották, mert ezek hangzása markánsan eltér a franciától és egymástól is. A kontrollcsoportban huszonegy újszülött csak a megszokott környezeti francia hangokat hallotta magzati korban, többletingert nem kaptak.
Az agy villámgyorsan reagál
A babák agyát születésük utáni első tíz órában és három napon belül vizsgálták egy speciális, fájdalommentes képalkotó eszközzel, amely az agyi vérátáramlást érzékeli. A francia nyelv mindegyik babánál aktiválta a nyelvért felelős bal oldali halántéklebenyt. Ám csak azoknál jelentkezett hasonló reakció héber vagy német hallatán is, akik már a méhben hallották ezeket a nyelveket. A többiek agya csak általános hangfeldolgozó területen mutatott aktivitást, a nyelvi központban alig.
Kell-e idegen nyelvet játszani a magzatnak?
A kutatás azt mutatja, hogy a babák agya már születés előtt elkezdi a „nyelvtanulást”, nem tabula rasa. Azt még nem lehet tudni, mennyi ideig, milyen intenzíven kell hallania egy idegen nyelvet, hogy az újszülött agya nyelvként dolgozza fel. Az eredmények szerint már napi 10 perc, 2-3 naponként is látványos hatást kelt. Arra azonban nincs bizonyíték, hogy ez később okosságot vagy többnyelvűséget garantálna – viszont a beszédfejlődési problémák megértéséhez kulcsfontosságú lehet. Az biztos: a beszédfejlődés jóval a születés előtt elkezdődik.
