Amikor az anyag szó szerint áthatol a falon, kvantum-alagutazás

Amikor az anyag szó szerint áthatol a falon, kvantum-alagutazás
Három kivételes tudós, John Clarke, Michel H. Devoret és John M. Martinis nyerte el 2025-ben a fizikai Nobel-díjat olyan kísérleteikkel, amelyek nemcsak áttörést hoztak a kvantummechanika megértésében, hanem valódi gyakorlati alkalmazásokat is eredményeztek. A néhány centiméteres elektromos áramkörökben végzett munkájuk bizonyította, hogy a kvantumhatások nemcsak a parányi részecskék világában érvényesülnek, hanem kézben tartható, makroszkopikus rendszerekben is. Ez a felfedezés alapozta meg a korszerű kvantumtechnológiák, az MRI-készülékek, a titkosító rendszerek vagy éppen a kvantumszámítógépek eljövetelét.

Kvantum-alagutazás és makroszkopikus kísérletek

A kvantummechanika egyik legkülönösebb jelensége az alagutazás (tunneling): amikor egy részecske minden klasszikus fizikai törvényt meghazudtolva képes áthatolni egy számára áthatolhatatlannak tűnő akadályon. Korábban ezt csak az atomi világban, például a radioaktív bomlás során figyelték meg. Clarke, Devoret és Martinis azonban képesek voltak ezt a különös tulajdonságot „felnagyítani”, és elektromos áramkörökben is bemutatni. Munkájukkal azt vizsgálták, mi történik, ha sok részecske – konkrétan szupravezető elektronpárok, úgynevezett Cooper-párok – együtt, szinkronban, egyszerre viselkednek, mintha egyetlen nagy részecske lennének.

Szupravezetők, Josephson-csatolások és a kísérlet leírása

A szupravezetőkből épített áramköröket egy vékony szigetelő réteg, úgynevezett Josephson-csatolás választotta ketté. Amikor kellő gondossággal sikerült elszigetelni a kísérleti összeállítást, a kutatók felfedezték, hogy ebben a rendszerben a Cooper-párok hullámfüggvénye, vagyis a teljes rendszer „kvantum-lélegzete” egyszerre tud több állapotban létezni. Ez olyan, mintha egy labda minden fizikai korlátozás nélkül átbújna egy masszív falon.

A kísérleti elrendezésben a rendszer kezdetben egy úgynevezett „nullfeszültségű” állapotban volt, vagyis áram folyt, de feszültség nem jelent meg – mintha egy gödörben ragadt volna az egész rendszer. A kvantum-alagutazás során viszont az egész rendszer váratlanul átugrott egy másik állapotba, amit feszültség megjelenése jelzett. Érdemes kiemelni, hogy nemcsak az alagutazás volt mérhető, hanem az is, hogy az energiaátmenetek kizárólag meghatározott, kvantált értékeken mentek végbe, ahogyan azt a kvantumelmélet jósolja.

Az alapkutatástól a hétköznapi technológiáig

A kutatók eredményei kezdetben pusztán elméleti jelentőségűnek számítottak, ám napjainkra már bizonyították gyakorlati hasznukat is. MRI-berendezések, rendkívül érzékeny szenzorok, kvantumtitkosításra alkalmas rendszerek, és a készülőfélben lévő kvantumszámítógépek mind támaszkodnak a makroszkopikus kvantumjelenségekre. Ennek ellenére fontos látni, hogy az okostelefonok közvetlenül még nem építenek a mostani áttörésekre, viszont az érzékeny orvosi műszerek működése már elképzelhetetlen nélkülük.

Az is jelentős hozadéka a munkának, hogy a kutatók be tudták bizonyítani: egyes kvantumos tulajdonságok még sok-sok részecske esetén, „emberi léptékben” is megmaradnak. Ez korábban csak gondolatkísérletként létezett, például Schrödinger híres macskája esetében – a díjazott felfedezést ezért gyakran emlegetik úgy, mint egy miniatűr, de valóságos Schrödinger-macskát.


Következtetés: A kvantumvilág kitágul

Ennek eredményeként Clarke, Devoret és Martinis munkája úttörő módon hidalta át a parányi és a mindennapi világ közti szakadékot. Kísérletsorozatuk nemcsak a kvantumelmélet helyességét bizonyította egy új szinten, hanem új eszközöket és inspirációt adott a kvantumtechnológiák fejlesztéséhez – például olyan mesterséges atomokhoz, melyek már információt tárolhatnak, vagy újfajta, szuperérzékeny szenzorokhoz, fejlett kvantumszámítógépekhez. A kvantummechanika százéves tudománya láthatóan még mindig tartogat meglepetéseket – immár szó szerint a tenyerünkben is.

Az idei Nobel-díj és további tudományos elismerések

Az idei évben immár 119. alkalommal osztották ki a fizikai Nobel-díjat. Tavaly a mesterséges intelligencia úttörői, John Hopfield és Geoffrey Hinton kapták az elismerést a gépi tanulás alapjainak megteremtéséért. Az elismeréssel járó pénzjutalom idén 11 millió svéd korona, vagyis közel 432 millió forint.

A hivatalos díjátadó december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján lesz Stockholmban. A Nobel-díjazottak között orvostudományi, irodalmi, béke- és közgazdasági díjasokat is ünnepel idén a világ – mindannyiukat az emberiség javát szolgáló felfedezéseik alapján.

2025, adminboss, phys.org alapján

  • Te mit gondolsz, jó irányba vezet-e, ha a tudomány kísérletezéssel bővíti az ismereteinket még akkor is, ha először csak elméleti jelentőségű a felfedezés?
  • Te mit tennél, ha egy olyan kísérletet terveznél, ami elsőre szinte hihetetlen eredményt ígér?


Legfrissebb posztok

csütörtök 20:49

A világegyetem első küllős spirálgalaxisára bukkantak

💫 Eddig ismeretlen, több mint 11,5 milliárd éve létező küllős spirálgalaxist fedeztek fel, amely már alig 2 milliárd évvel az ősrobbanás (Big Bang) után kialakult...

csütörtök 20:33

A Rubin Obszervatórium felfedezte a valaha mért leggyorsabb óriásaszteroidát

🚀 A Vera C. Rubin Obszervatórium mindössze hét éjszaka alatt végzett megfigyelései során lenyűgöző felfedezés született: sikerült azonosítani egy hatalmas, rekorddöntő aszteroidát, amely elképesztő sebességgel forog...

csütörtök 20:18

Az űrszemét-bomba ketyeg: három nap múlva jön a káosz?

💥 A műholdak rohamosan közelednek egymáshoz a Föld körül, és sosem voltunk még ilyen közel egy katasztrofális ütközési láncreakcióhoz...

csütörtök 20:02

Az Android 17-tel végre elrejtheted a privát értesítéseket

🔒 Az Android 17 várhatóan komoly lépést tesz a magánszféra védelmében: végre natív alkalmazászár funkcióval érkezhet...

csütörtök 19:33

A BlackBerry visszatér: teszten a Clicks Communicator

Lényeges szempont, hogy a régi BlackBerry-rajongók újra örülhetnek: megjelent egy olyan okostelefon, amely a fizikai billentyűzet élményét hozza vissza a modern Android világába...

csütörtök 19:17

Az emberiség 60 ezer éve mérgezett nyílhegyekkel vadászott

Új kutatások szerint az emberek sokkal hamarabb kezdték mérgezett nyílhegyeket használni, mint azt korábban gondolták – az eddigi legrégebbinek hitt, 6800 éves példányok helyett már 60 ezer évvel ezelőtt is használtak ilyen halálos fegyvereket Dél-Afrikában...

csütörtök 19:01

A Copilot már a vásárlásra is rábeszél

A Microsoft új funkcióval bővíti Copilot chatbotját: mostantól közvetlenül a beszélgetés során lehet vásárolni, anélkül, hogy külön webshopokra vagy boltokra lenne szükség...

csütörtök 18:50

Az MI-támadások végtelen körforgása: a ChatGPT ismét adatokat szivárogtat

🕵 Bár a nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT, látványos fejlődésen mentek keresztül az elmúlt években, a biztonsági kihívásokkal továbbra is küzdenek...

csütörtök 18:34

Az akihabarai bolt kétségbeesetten könyörög régi PC-kért: mindenből kifogytak

💻 Tokió híres elektronikai negyedében, Akihabarában most már szó szerint kincset érnek a régi PC-k...

csütörtök 18:17

Az MI-verseny új fejezete: a Marvell felvásárolta az XConn‑t

A Marvell nagy dobással jelentkezett: megvásárolta az XConn Technologies-t, ezzel két kulcsfontosságú technológiai területen is előrelépett...

csütörtök 18:01

Az OpenAI elleni perben Musk beszáll a harcba

Elon Musk, a világ leggazdagabb embere és az OpenAI egyik társalapítója, most bíróságon harcol a ChatGPT fejlesztői ellen, mert szerinte a csapat megszegte eredeti nonprofit küldetését, amikor profitorientált vállalattá alakult...

csütörtök 17:49

A perzselő ausztrál hőség újabb pusztító bozóttüzekkel fenyeget

Ausztráliát most olyan hőhullám sújtja, amely súlyos bozóttüzek kitörésével fenyeget, miután a hőmérséklet az ország délkeleti részein több helyen is 40 °C fölé emelkedett...

csütörtök 17:34

Az akkumulátorok újrahasznosítása a jövőnk záloga

🔋 Hihetetlen, de igaz, hogy az életünk egyre nagyobb részét akkumulátorok hajtják – legyen szó a zsebünkben lapuló okoseszközről, vagy éppen adatközpontokról, katonai rendszerekről, mikrohálózatokról...

csütörtök 17:17

Az új Volvo EX60 644 km-t megy, és villámgyorsan tölt

🚗 A hónap végén mutatkozik be a Volvo legújabb elektromos SUV-je, az EX60, amely több úttörő megoldást hoz a villanyautók világába...

csütörtök 17:03

Az MI-modellek egyre inkább ugyanúgy látják a világot

👁 Érdemes megvizsgálni, miként érzékeli és dolgozza fel a valóságot az MI az emberi agyhoz hasonlóan...

csütörtök 16:49

Az Exchange Online megint döcög: leáll az IMAP4-es levelezés

📦 A Microsoft újabb leállással küzd az Exchange Online-ban, amely miatt sok felhasználó nem tudja elérni postafiókját IMAP4-en keresztül...

csütörtök 16:34

Visszatér az egyensúly az ingatlanpiacra – de meddig?

🏡 Az utóbbi negyedévben az amerikai ingatlanpiac lassú, de jelentős átalakuláson megy keresztül: a vásárlók és eladók közötti erőviszonyok kiegyenlítődnek...

csütörtök 16:18

A pénztárcabarát okosizzók párbaja: Lifx vagy Philips Hue Essential?

💡 A CES kiállításon idén is a legnagyobb techcégek legújabb termékei kaptak főszerepet...

csütörtök 16:02

Az új Gmail mindent tud: MI-válaszok, nyelvi ellenőrzés – nem ingyen

📧 A Gmail mostantól olyan okosan válaszolja meg a leveleidben feltett kérdéseidet, mint egy Google-keresés – csak épp MI-vel és fizetős verzióban...