Kulcsfontosságú visszatérés
Lényeges, hogy a rakéta első fokozatának épségben történő visszahozása nem csupán a technológiai fejlődést igazolná: enélkül lelassulhat a Blue Origin holdi terve. A következő – minden bizonnyal novemberben esedékes – indítás ismét a floridai Cape Canaveral katonai bázisról történik, és ezúttal is a vállalat atlanti-óceáni úszóplatformjára próbálják visszahozni a több mint 45 méter magas első fokozatot. Ha ez sikerül, az újabb lépéssel közelebb viheti a Blue Origint ahhoz, hogy az Egyesült Államok Űrhaderője is engedélyezze számukra nemzetbiztonsági műholdak felbocsátását.
Ami a Hold-álomhoz kell: újrahasználat
Noha a rakéta landolása korábban nem sikerült, a vállalat most magabiztos. A booster – amely a Soha ne mondd, hogy esélytelen (Never Tell Me The Odds) becenevet kapta – lesz az első, amelyet a Blue Origin újrahasznosítani tervez egy későbbi, Holdra induló küldetéshez. Ennek következtében, ha a most repülő New Glenn példány sikerrel földet ér, akár három hónapon belül újra útnak indulhat. Ez a fejlemény tovább rövidítheti a vállalat tanulási folyamatát, összevetve a SpaceX-szel, ahol 20 Falcon 9 kilövés és öt év telt el az első sikeres booster-visszatérésig, majd további másfél évbe telt, mire újra felhasználtak egyet.
Dave Limp, a vállalat vezérigazgatója elismeri: kell egy kis szerencse is, de leginkább a mérnökök precíz munkáján múlik a siker. Jelenleg a második fokozatok gyártása sokkal gyorsabban halad, mint az első (GS1) fokozatoké, és ez tudatos stratégia. Ezek sokkal összetettebbek és drágábbak, mint a rivális SpaceX hajtóművei, de a Blue Origin bízik abban, hogy évről évre rutinszerűvé válik a visszatérés és a gyors „újraindítás”.
Kockázatok: nincs B-terv, ha nem sikerül
A Blue Origin egyelőre csak néhány első fokozatot épít – ebből következik, hogy ha nem érik el sértetlenül a földet, az egész indítási ütemmenet lelassulhat. Míg a SpaceX-nél a tömeggyártás lehetővé teszi a gyakoribb teszteket, a Blue Origin most a következő sikeres visszatérésben bízik. Az idő is sürget: ha valóban 2025 elején indulna az első Hold-misszió, az újrahasznosított fokozatnak addigra hadra foghatónak kell lennie. Laura Maginnis alelnök szerint a cégnek már „több boosterje” van gyártásban, és 8 felsőfokozatot is tárolnak, ami jó alapot adhat a jövő évi indítási ütem felgyorsításához. Az viszont, hogy soha nem teszteltek még visszatért New Glenn-fokozatot, tovább növeli a bizonytalanságot.
Blue Moon: az első lépés a Hold felé
A harmadik New Glenn-indítás során debütál majd a Blue Moon Mark 1 holdi leszállóegység, amely önállóan, személyzet nélkül is képes akár 3 tonna (kb. 1360 kg) hasznos terhet a Hold felszínére juttatni. Mintegy 8 méteres magasságával ez a lander nagyobb lesz, mint a legendás Apollo-korszak járművei. Első példánya már elkészült, hamarosan Houstonba, a NASA központjába kerül vákuumtesztekre, majd Floridába viszik a végső felkészítéshez.
A Mark 1 leszállóegységet a Blue Origin magánpénzből fejlesztette, de a második példány már a NASA VIPER roverét fogja eljuttatni a Hold déli pólusára 2027 végén, hogy ott vízjég után kutasson. Körülbelül ugyanekkor egy másik Mark 1 egység a Hold körül pályára állít majd két apró műholdat, amelyek a felszín közelében, néhány kilométeres magasságban keringve kutatnak majd víz, nemesfémek, ritkaföldfémek és hélium-3 után.
Élesedik a Hold-verseny: Amerika vagy Kína?
A Blue Origin egy nagyobb, emberes landert is fejleszt (Blue Moon Mark 2) a NASA Artemis-programjához. Ez a modell – amely várhatóan csak évek múlva készül el – már személyzettel is használható lesz. A NASA másik emberes leszállóegysége a SpaceX Starshipjén alapul, amelyhez ugyancsak elengedhetetlen lesz a világűrben végrehajtott kriogén üzemanyag-utántöltés – ez a bravúr még sosem történt meg. Így mindkét amerikai program a közelgő sikeres tesztekre vár.
Mindeközben Kína is lendületesen halad holdprogramjával: céljuk, hogy 2030-ig űrhajóst juttassanak a Holdra. Az amerikai és kínai program számára, noha egyszerűbbnek tűnik, hogy visszatérjenek a Holdra, a holdraszállás már évtizedek óta várat magára: az utolsó Apollo-misszió 1972-ben ért véget.
Egyes szakértők szerint az USA akkor lehetne a leggyorsabb, ha a Blue Origin Mark 1 landert a tervezett idő előtt, módosított változatban vetné be. Amennyiben ez lesz a NASA döntése, a következő New Glenn indításnak, és főként a booster sikeres leszállásának még nagyobb tétje lesz.
