Miért ártanak a “kicsinyítő” kifejezések?
Sokan – különösen a nők – attól tartanak, hogy konfliktust keltenek vagy terhesnek tűnnek a munkahelyen, ezért önkéntelenül csökkentik saját jelentőségüket. Bár elsőre jó szándékú rugalmasságnak látszik, a túlzott szerénykedés végső soron aláássa nemcsak az egyéni hitelességet, hanem az elért eredmények értékét is.
Ennek következtében az ilyen kommunikáció hosszú távon kevesebb megbecsülést és kisebb szakmai elismerést eredményezhet, miközben a kérések vagy javaslatok gyakran jelentéktelennek, azonnal elengedhetőnek tűnnek.
Kerüld ezt a 3 kifejezést
Első tipikus példa: “Csak egy pillanat lesz.” Ez a mondat valójában irreális elvárást teremt, hiszen gyakorlatilag semmi sem tart pontosan egy másodpercig. Ha mégis tovább tart a dolog, akaratlanul is bosszúságot okozhatsz kollégáidnak; ráadásul azt az üzenetet is közvetíti, hogy amit mondani szeretnél, az lényegtelen. Ehelyett érdemes magabiztosan időt kérni: “Jövő héten szeretnék egy órát, mert át kell beszélnünk A-t, B-t és C-t. Neked mikor jó?” Így a beszélgetés rögtön súlyt kap.
Második gyakori szófordulat: “Nem gond, ha mégsem.” Sokan a kedvesség és rugalmasság jeleként használják, ám a kérés mögött gyakran valódi elvárás vagy sürgősség húzódik meg. Amikor ezt a kiegészítést hallja egy elfoglalt vezető vagy kolléga, automatikusan a teendői végére sorolja a kérést. Jobb megoldás, ha konkrét határidőt és okot mondasz: “Megköszönném, ha ma délután elküldenéd a szerkesztéseidet, mert holnap délig be kell adnom a végleges verziót.” Fontos, hogy a részletes indoklás növeli a készségességet, hiszen a legtöbben szívesen segítenek, ha látják a feladat célját.
A harmadik “kicsinyítő” felütés: “Nem vagyok szakértő, de…” Ez azonnal elveszi mondandód erejét és hitelességedet, hiszen előre elbizonytalanítod a hallgatóságot. Bár sokan a különbözőségből fakadó önbizalomhiány miatt használják, érdemes ezen változtatni: egy cég nem azért vesz fel, hogy mindenben ugyanazt tudd, mint egy felsővezető, hanem mert a te egyedi szaktudásodra van szükség. Az önazonos fellépés, a saját erősségek tudatos vállalása egyben felszabadító is: mivel ezért vettek fel, bátran építs erre, és hozd be saját nézőpontodat.
Hogyan lépj tovább?
A túlzott szerénységet vagy a felesleges bocsánatkéréseket könnyen felismerheted saját kommunikációdban. Ezek helyett inkább fogalmazz tisztán, céltudatosan és egyértelműen – a magabiztosság nem arrogancia, hanem az önazonosság jele. Ha folyamatosan minimalizálod saját teljesítményed, az nem áldozat, hanem hátrány: így a munkahely nem ismerhet meg, és nem becsülhet annyira, amennyire valójában képes lennél.
