Klímaharc és döntéshozói bénultság
Az EU tagállamai ugyan 1990 óta már 37%-kal csökkentették kibocsátásukat – lekörözve ezzel Kínát és az Egyesült Államokat –, de nem tudtak megállapodni egy 2035-ös, még ambiciózusabb tervben. A 2040-re kitűzött 90%-os kibocsátáscsökkentési javaslat is vitákat szül. Az Európai Zöld Megállapodásban lefektetett fenntarthatósági célokat még nagyobb elszántsággal kellene végrehajtani, különösen a vízhasználat, a mezőgazdaság és az energia területén, ahol akár 40%-os megtakarítás is elérhető lenne, ha hatékonyabb szabályozások, innovatív technológiák és tudatosabb lakossági viselkedés lépnének életbe.
Egyre drágább és veszélyesebb az időjárás
A szélsőséges időjárási események – hőhullámok, áradások, földcsuszamlások, erdőtüzek – több mint 240 ezer emberéletet követeltek az elmúlt bő negyven évben az EU tagállamaiban. Csak 2023-ban Szlovéniában az árvízkárok elérték az ország GDP-jének 16%-át. Eközben az európai lakóépületek többsége nincs felkészítve a hőhullámokra, 19% lakos számára elérhetetlen az elviselhető lakóhőmérséklet.
Kisebb légszennyezés, kevesebb halálozás
Javulás azonban van: a finom szálló por miatti halálozások száma 2005 és 2022 között 45%-kal csökkent. Ez is bizonyítja, hogy a szennyezés visszafogásával jelentősen csökkenthető a megbetegedések és halálozások száma.
Európa számára egyértelmű: a fenntarthatóság elkerülhetetlen, és minden késlekedés csak drágább és fájdalmasabb következményekhez vezet.
