Részleges tudással könnyű eltévedni
A kutatók MI-alapú számítógépes modellekkel szimulálták, hogyan befolyásolja a részleges külső tudás a döntéshozatalt. Kiderült: amikor a külső tudás csak bizonyos helyzetekre vagy lépésekre vonatkozik, a döntéshozók hajlamosak túlértékelni azokat a köztes célokat, amelyekhez ilyen információ kapcsolódik. Ezzel viszont eltéríthetik magukat a valódi, hosszú távú céloktól. Ez a hatás különösen erősen érvényesül elhúzódó következményekkel járó, összetett problémáknál.
Kudarcok a részleges tudás miatt
Jól szemlélteti ezt a BlackBerry Storm (BlackBerry Storm) esete is: a cég felismerte ugyan a piaci igényt az érintőképernyős okostelefonokra, de kevés belső tapasztalata miatt rossz döntéseket hozott, és a termék végül megbukott. Hasonlóképpen jártak nagy gyógyszercégek, mint a Merck vagy a GSK is a COVID–19 vakcinafejlesztésénél: a meglévő, külső tudásuk más vírusok esetére alkalmasnak tűnt, mégsem vált be, így végül leálltak a projekttel.
Tanulság: a tudás forrásának kiegyensúlyozása
A kutatók szerint a valós életben – legyen szó gyógyszerfejlesztésről, szervezeti stratégiáról, digitális átalakulásról vagy éppen MI-rendszerek bevezetéséről – a siker kulcsa a külső tudás és a saját tapasztalatok helyes egyensúlya. A legjobb tanulási és innovációs stratégia nem a mindenáron történő külső információkeresés, hanem a helyzethez igazított, belső próbálkozásokkal és visszacsatolásokkal ötvözött haladás. Ez a felismerés a következő 5–10 évben alapjaiban formálhatja át a szervezetek döntéshozatali és tanulási folyamatait.
