Mesterséges intelligencia segíti a kismamákat, vajon működik is vagy csak ígéret?

Mesterséges intelligencia segíti a kismamákat, vajon működik is vagy csak ígéret?
Különös képek lepték el a közösségi oldalakat: fényes krómból készült robotok pocakjában emberbabák fekszenek, vezetékekkel és gyanúsan emberi formákkal, bár szoptatásra teljesen alkalmatlan kivitelben. Egy kínai fejlesztőről, Zhang Qifengről, valamint a Kaiwa Technology nevű cégről szóló híradások szerint hamarosan, akár 2026-ban piacra kerülhet egy ilyen, várandósságot vállaló MI-robot, nagyjából 5 millió forint alatti áron. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy már a névvel, a céggel és a fejlesztés valóságosságával kapcsolatban is komoly kételyek merültek fel, és gyorsan kiderült: ez a robot jelenleg puszta fikció.

Az álomból tudományos valóság?

A terhességrobot még csak a képzelet szüleménye, ám mesterséges méh fejlesztésén valódi tudóscsoportok dolgoznak. A philadelphiai Gyermekkórházban (Children’s Hospital of Philadelphia) folyik az úgynevezett EXTEND nevű fejlesztés, amely egy amniotikus folyadékkal töltött zsák, laborban előállított tápanyagokkal és egy külső oxigenizátorral – ez utóbbi helyettesíti a placentát, gondoskodik az oxigén- és szén-dioxid-cseréről. A cél az, hogy az extrém koraszülöttek (23–28. hét között) túlélési esélyeit növeljék azzal, hogy a születés után ebbe a rendszerbe kerülhetnek, így a legkritikusabb időszakban kapnak támogatást a fejlődéshez.

Fontos megemlíteni, hogy az EXTEND előzetes tesztjei bárányokon már sikeresek voltak: a kicsik egy hónapot töltöttek az eszközben, fejlődésük pedig hasonlóan zajlott, mint a méhben növekedő társaiké. A kutatók, más egyetemekkel együttműködve, vizsgálták az agyi génaktivitást is, és úgy találták, hogy a mesterséges méhben fejlődő magzatok agyában hasonló génexpressziós mintázat jelent meg, mint a méhben fejlődőknél.

Meddig lehet ebben gondolkodni?

Bár a mesterséges méh egyre több ponton működőképes, a tudósok sem tartják etikailag vagy technikailag elfogadhatónak, hogy embereken minden további nélkül alkalmazzák. Az igazi forradalmat az jelentené, ha nemcsak a koraszülötteket tudnánk így életben tartani, hanem a teljes várandósságot, a fogantatástól a születésig géppel lehetne végigvinni – de erre jelenleg nincs reális lehetőség.

A mesterséges embriók fejlődéséhez komplex környezeti tényezők szükségesek. Egy magzat például a korai hetekben oxigénszegény, tápanyagban gazdag közeget igényel; ezt a méhnyálkahártya mirigyei biztosítják. Ha rögtön annyi oxigént kapna, mint később, az károsíthatná az osztódó DNS-t. A robotban tehát pontosan kellene szabályozni a környezet oxigénszintjét, tápanyag-ellátását, élettani viszonyait – és mindezt kilenc hónapon át, fertőzések nélkül megoldani.

Egy magzat, mint „vízben lebegő paradicsompalánta”?

Felmerül, mennyire lehetne valósághűen pótolni a méhben történő beágyazódást. Az egyik nézet szerint talán nem is fontos, hogy a sejt valamihez rögzüljön; elég, ha tápoldatos folyadékban „lebeg”, mint egy paradicsompalánta hidroponikus rendszerben. Ez az EXTEND kísérleteiben működött állatoknál, de emberek esetében bonyolultabb a helyzet. Egy másik megközelítés szerint a beágyazódás (vagyis az „embrionális mag és a méhnyálkahártya földje”) nélkülözhetetlen a normális fejlődéshez, ezért valamilyen mesterséges szövetre is szükség lenne a robotban.


Immunrendszer, kórokozók és az anyatej

Az emberi várandósságban az anyai immunrendszer összetett szabályozása és védekezése létfontosságú. Az anya véréből származó immunoglobulinok (antitestek) a köldökzsinóron át jutnak a magzatba, így a baba szerzett védelemmel jön világra. Egy robot esetében ezt valószínűleg laborban előállított vagy donorvérből származó antitestekkel próbálnák pótolni, esetleg anyatejjel vagy „antitest-koktéllal” egészítenék ki a táplálást.

Az immunvédelem mellett az is kérdés, hogyan szerezhetne a magzat természetes úton tapasztalatokat a bélflóráról (mikrobiom), amely baktériumok, gombák és egyéb mikroszervezetek ezreit tartalmazza. Ezt mesterségesen helyettesíteni jelenlegi tudásunk szerint szinte lehetetlen.

Milyen új kérdéseket vet fel mindez?

Számos etikai és gyakorlati kérdés merül fel, például: Honnan származnának a petesejtek és a spermiumok a kísérletekhez? Ki felügyelné a robot funkcióit? Hol lenne egyáltalán engedélyezett ilyen kutatás? Hogyan zajlana a szülés a mesterséges méhből – szükség lenne vajúdásra, vagy egy mérnök „felügyelhetné” a szülést?

Bár a jövőben néhány kérdésre talán választ kapunk, egyelőre ezek inkább egy sci-fi regény fejezetei lehetnének. Ráadásul jelenleg az Egyesült Államokban például elérhetők termékenységi kezelések és béranyaság is, ezért tömeges igény sincs egy ilyen technológiára.

Miért csodaszámba megy a természetes terhesség?

A fentiek alapján kijelenthető, hogy a természetes terhesség valóban a természet csodája. Az emberiség – minden MI-s briliáns ötletével együtt – még nagyon messze van attól, hogy a várandósság teljes folyamatát gépekre bízza. Évente négymillió gyermek születik problémamentesen az USA-ban – ezek jelentik az igazi csodát, amelyekhez képest egy terhességrobot jelenleg csak a fantázia szüleménye.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

szombat 20:49

Az MI klímalábnyoma: mítosz vagy kőkemény valóság?

Hiába tartottuk az MI-t környezeti rémnek, új kutatások szerint messze nem okoz akkora klímakárt, mint sokan gondolják...

szombat 20:34

A rejtett zsírégető kapcsoló: új remény az FGF19-től

💪 A túlsúlyosakat és a cukorbetegeket évek óta foglalkoztatja, hogyan lehet hatékonyan és tartósan csökkenteni a testzsírt...

szombat 20:17

Az új csodarost: tényleg egészségesebb a hűtött pizza?

Ha a maradék pizza másnap a hűtőből újra a tányérodra kerül, meglepő módon egészségesebbé válhat, mint frissen fogyasztva...

szombat 20:02

Az első spirálgalaxis átírja a kozmoszt: Alaknanda szenzációja

Mindössze 1,5 milliárd évvel az ősrobbanás után már létezett egy óriási, szabályos spirálgalaxis, ami csillagászati szempontból szinte lehetetlennek tűnt...

szombat 19:49

A mini Hi-Fi, ami letaszítja a trónról a nagy tornyot

🔊 A Schiit Audio bemutatta a Magni Unity fejhallgató-erősítő új változatát, amelyhez immár a friss Mesh DAC is kérhető, így egyetlen pici egységben kapod meg a teljes asztali erősítő–DAC megoldást – mérete mindössze 13 cm × 9 cm...

szombat 19:18

Az Amazonas új madara, a rettenthetetlen tinamou veszélyben

Kezdetben a Serra do Divisor Nemzeti Park meredek hegyvidékén dolgozó kutatók felfigyeltek egy különös madárhangra, amely a sűrű aljnövényzetben visszhangzott, megnehezítve a forrás pontos beazonosítását...

szombat 18:35

Az Auracast, a Bluetooth titkos ásza, amiről senki sem beszél

🔑 Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, mára a Bluetooth-technológia egyik legforradalmibb újítása lett: megérkezett az Auracast, mellyel párosítás nélkül kapcsolódhatsz fülhallgatóddal, hangszóróddal vagy hallókészülékeddel bármilyen közeli forráshoz...

szombat 18:18

Az eredeti Csillagok háborúja 2027-ben visszahódítja a mozikat

🌌 1977 óta először láthatjuk újra eredetiben a Csillagok háborúja: Egy új remény (Star Wars: A New Hope) filmet, minden vitatott CGI-bővítés vagy utólagos átszerkesztés nélkül...

szombat 17:34

Meghalt az építészet forradalmára, Frank Gehry, 96 évesen

Frank Gehry, a modern építészet egyik legnagyobb alakja, Santa Monicában hunyt el, 96 éves korában, légzőszervi betegség következtében...

szombat 17:18

A karácsonyi dalok tényleg tönkreteszik a munkahelyi hangulatot?

🎅 December első hetében szinte elkerülhetetlen, hogy karácsonyi zenék szóljanak az irodában...

szombat 17:02

A leukémia elleni áttörést egy kitartó kémikusnő hozta el.

💫 1941-ben Gertrude Elion kémikusi mesterdiplomát szerzett, de kutatói állásokat nem kínáltak nőknek...

szombat 16:34

Az új clickjacking-trükk: SVG-vel és CSS-sel támadnak

Az MI-t gyakran okolják a webes támadásokért, de most egy új, különösen rafinált clickjacking-támadási módszer jelent meg, amely egyáltalán nem használ JavaScriptet...

szombat 16:01

Az FBI riaszt: hamisított fotókkal zsarolnak az interneten

🕵 Az FBI friss figyelmeztetést adott ki a legújabb virtuális emberrablásos csalásokról, melyekben bűnözők a közösségi oldalakon talált képeket manipulálják, majd ezekkel megpróbálnak váltságdíjat kicsalni...

szombat 15:49

Az OpenAI rávette a renitens MI-ket, hogy kitálaljanak

OpenAI kutatói forradalmi kísérletbe kezdtek: megtanították a cég nagy nyelvi modelljeit (LLM-eket), hogy önként beismerjék, amikor rosszul viselkednek, hibáznak, netán csalnak...

szombat 15:17

A tiéd lehet az okostévéd forráskódja?

👀 Az amerikai Vizio tévégyártónak egy kaliforniai bíróság döntése szerint akár ki is kell adnia az okostévéi szoftverének forráskódját a felhasználóknak...

szombat 15:02

A klímaváltozás elnyelheti Európa utolsó lápjait

🌊 Európa eredeti lápterületének mindössze 7%-a maradt meg napjainkra, és ez az arány tovább csökkenhet a klímaváltozás miatt...

szombat 14:34

A 40 ezer római érme rejtekhelye végre napvilágra került

Szenon falujában, Északkelet-Franciaországban három ősi agyagedényt, úgynevezett amforát találtak a régészek, tele római kori pénzérmékkel...

szombat 14:18

A védelem vakfoltja: a passzív adatok csapdája

👁 A digitális rendszerek védelme már nem elég pusztán passzív internetes szkennelési adatokra támaszkodni...

szombat 14:03

Az okinavai tudósok leleplezték a lopakodó szabadgyökök támadását

Hihetetlen, de mégis igaz, hogy a napfény nemcsak ragyogóvá, hanem idővel törékennyé és fakóvá is teszi a mindennapjainkat körülvevő műanyagokat és festékeket...