
Láthatatlan, de veszélyes: a füst egészségügyi következményei
A kanadai erdőtüzek során mintegy 18,4 millió hektár (184 000 km²) erdő égett le, ami az ország teljes erdős területének 5%-a. Ennek során hatalmas mennyiségű, PM2,5-nek nevezett finom szálló por került a levegőbe, amely könnyen bejuthat a hörgőkbe, sőt a véráramba is. Az Egyesült Államokban és Kanadában a rövid távú, akut füstterhelés közvetlenül több mint 5400 halált okozott: 4100-at az USA-ban, 1300-at Kanadában. Az akut expozíció hatására jelentősen megnőttek a szív- és érrendszeri problémák, valamint a légzőszervi zavarok. A hosszú távú egészségügyi kockázatok azonban még aggasztóbbak: összesen 82 100 ember életét rövidítette meg a krónikus füstexpozíció. Ebből 33 000 haláleset az Egyesült Államokban, 22 400 Európában történt – utóbbi a kontinens összes, PM2,5-höz köthető halálesetének 3,8%-a 2023-ban.
A globális szennyezés: a füst nem ismer határokat
A vizsgálatok szerint Észak-Amerikában a lakosság PM2,5-terhelése átlagosan 1,08 mikrogrammal emelkedett köbméterenként, míg Európában, a tengeren túl is 0,41 mikrogrammos növekedést mértek. A kanadai tüzek a világ összes tüzeiből származó PM2,5-kibocsátás 13%-áért voltak felelősek 2023-ban. Kiemelendő, hogy ebben az évben Észak-Amerikában 354 millió ember volt kitéve a megnövekedett koncentrációnak, de az Atlanti-óceánon túl is jelentősen emelkedtek az egészségkárosító hatások.
Miért veszélyes a füst, ha már nem is érezzük?
Az MI-alapú modellek és a földi mérőállomás-hálózatok kombinációjával a kutatók pontosan nyomon tudták követni, hová és mennyire terjedt el a rendkívül finom szemcsés szennyezés. Ennek ellenére az emberek gyakran alábecsülik a veszélyt, mert a füst már egy nap alatt elveszíti jellegzetes szagát, ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy biztonságosabb lenne belélegezni. Rövid távon szem-, torok- és légúti irritáció, asztma, hörghurut, illetve szívproblémák léphetnek fel, hosszabb távon pedig nő az infarktus és a stroke esélye, valamint a demencia kialakulásának kockázata is.
Milyen intézkedésekre lenne szükség?
Szakértők szerint a társadalom felkészültségét javítani kell: érdemes fejleszteni a légszűrési rendszereket, és tájékoztatni a lakosságot a megfelelő védekezésről, például a maszkviselésről szennyezett napokon. Ezáltal sok súlyos egészségügyi következmény lenne megelőzhető. Ugyanakkor a klímaváltozás miatt a hasonló, extrém tüzek a következő években egyre gyakoribbak és pusztítóbbak lehetnek. A 2023-as kanadai erdőtüzek rekordja tehát korántsem biztos, hogy fennmarad – könnyen lehet, hogy a jövőben még nagyobb kiterjedésű, még károsabb füstfelhők borítják be a Földet.