Láthatatlan biofilmek a szívroham mögött
A friss kutatás azt találta, hogy az érfalakban felhalmozódó, koleszterinben gazdag plakkokban idővel baktériumokból álló, kocsonyás biofilm képződhet, amelyet sem az immunrendszer, sem az antibiotikumok nem érnek el. Ez a biofilm évekig észrevétlen marad. Akkor válik veszélyessé, ha például egy vírusfertőzés hatására a baktériumok hirtelen szaporodni kezdenek, gyulladást okozva. A gyulladás képes szétrepeszteni a plakk felső rétegét, ami vérrögképződést indít el és infarktushoz vezet.
Orális baktériumok a szívben: a DNS-ig mentek
A vezető kutató, Pekka Karhunen professzor elmondta: eddig is sejtették, hogy a baktériumok is szerepet játszhatnak a koszorúér-betegségben, de most sikerült kimutatniuk több, a szájban élő baktérium genetikai anyagát a lerakódásokban. Speciális ellenanyagot fejlesztettek ki a biofilmhez, ami váratlanul igazolta jelenlétét az érszövetben is. Infarktusos eseteknél a biofilmből felszabaduló baktériumokat is azonosították – ilyenkor indítják el az immunrendszer által kiváltott, a plakkot szétrepesztő gyulladást.
Új utak a megelőzésben
Felfedezésük új lehetőségeket teremt a szívinfarktus diagnosztikájában és kezelésében, valamint akár a megelőzésben is, például védőoltással. A vizsgálatban hirtelen szívhalált szenvedett áldozatokból, illetve érelzáródás miatt műtött páciensektől vettek szövetmintákat. Az európai uniós projektben 11 ország vett részt – jelentős támogatást biztosított a Finn Szívkutató Alapítvány is. Az eredményeket a Amerikai Szív Szövetség Folyóiratában (Journal of the American Heart Association) publikálták.
