
Kockázatos álmatlanság: nem csak nappali nyűg
Az elhúzódó álmatlanság többet árt annál, mint hogy reggel fáradtan ébredünk: komolyan gyorsíthatja az agy öregedési folyamatait. Egy átfogó vizsgálat szerint, amelyet a Mayo Klinika végzett közel 2750 egészséges idős ember bevonásával (az átlagéletkor 70 év volt), az álmatlanság legalább három hónapon át heti három napon való fennállása 40%-kal növeli a demencia vagy enyhébb gondolkodászavar kialakulásának esélyét azokhoz képest, akik nyugodtan alszanak. Fontos szempont, hogy ez a kockázatnövekedés nagyjából 3,5 évnyi plusz agyi öregedéssel egyenértékű.
Az alvászavar jelei az agyban is kimutathatók
A kutatás során rendszeres memóriatesztekkel és agyi képalkotó vizsgálatokkal követték nyomon a résztvevők gondolkodási képességeit, valamint az agyszövet állapotát. Az agyban már a vizsgálat kezdetén feltűnőbbek voltak a fehérállomány apró elváltozásai, valamint az Alzheimer-kórhoz köthető amiloid plakkok azoknál, akik az átlagosnál is kevesebbet aludtak az elmúlt két hétben. Meglepő módon az amiloid plakkok mennyisége ebben a csoportban hasonló volt, mint azoknál, akiknél ismert az Alzheimerre hajlamosító APOE 4 gén jelenléte. Ugyanakkor azoknál, akik az utóbbi időben a szokásosnál többet aludtak, kevesebb agyi érelváltozás utalt mikroér-károsodásra.
Nagyobb veszélyben a genetikailag is érintettek
A résztvevők 16%-át érintette az elhúzódó álmatlanság, és az öt és fél éves átlagos utánkövetés során a krónikus alvászavarosok 14%-ánál jelentkezett enyhe gondolkodászavar vagy demencia, míg ugyanez az arány az alvási panasz nélkülieknél csak 10% volt. Ezért különösen fontos felhívni a figyelmet azokra, akiknél jelen van az APOE 4 gén is: náluk a memória- és gondolkodási teljesítmény sokkal drasztikusabban romlott.
Az alvás minősége mint agyvédő faktor
A krónikus álmatlanság tehát nem csupán ideiglenes kellemetlenség, hanem hosszú távon is veszélyt jelenthet az agy egészségére. Fontos hangsúlyozni, hogy az egészséges alvás nem csupán szépségápolás – az agy öregedési folyamataiban is kulcsfontosságú védőfaktor. Ugyanakkor a vizsgálatnak voltak korlátai: az álmatlanság diagnózisa csupán orvosi dokumentációból származott, így nem fed le minden rejtetten érintett vagy különösen súlyos esetet. A következtetés azonban világos: a tartós alvászavar kezelése nem csak a mindennapokat könnyíti meg, hanem hosszú távon is védheti a mentális frissességet.