Így zajlott a vizsgálat
A kutatók 2022-ben gyűjtöttek mintákat, majd mikrobiológiai és genomikai elemzéseket végeztek rajtuk. Az összesen 205 izolált baktérium közül három törzsről derült ki, hogy KPC-enzimet termel, ami a karbapenem-típusú, utolsó védelmi vonalat jelentő antibiotikumokkal szembeni ellenállást adja. Ezek a törzsek a Klebsiella pasteurii, a Klebsiella pneumoniae subsp. pneumoniae és a Citrobacter freundii sensu stricto fajhoz tartoznak, mindegyik többféle ellenállási profillal, és mindegyik hordozza a blaKPC-2 gént.
Szuperbaktériumok és a globális veszély
A genomikai elemzésből kiderült, hogy a szuperbaktériumok olyan genetikai elemeket tartalmaznak, például plazmidokat és class 1 integronokat, amelyek gyorsan terjesztik az antibiotikum-rezisztenciát. Két törzs genetikai hasonlóságot mutatott Európában és Ázsiában korábban azonosított baktériumokkal, ami a nemzetközi terjedés lehetőségét veti fel.
Csak összefogással van esélyünk
A laborvezető szerint a kutatási együttműködés és az adatok megosztása kulcsfontosságú, hogy jobban értsük és megelőzhessük a rezisztens baktériumok terjedését. Bár a fertőzöttség aránya alacsony (1,5%), már ez is figyelmeztető jel, hiszen a szennyvízben megjelenő extrém ellenálló kórokozók időben jelezhetik a járványveszélyt. A megelőzéshez elengedhetetlen a szennyvíztisztítók monitorozása és az ellenálló baktériumok mielőbbi felismerése.
