Az első sertéstüdő-átültetés: nagy tudományos botrány vagy áttörés?

Egy kínai kórházban először ültettek át genetikailag módosított sertéstüdőt egy agyhalott emberbe, és a szerv kilenc napig működött – ezzel új fejezet kezdődhet a xenotranszplantációban, vagyis az állati szervek emberi alkalmazásában. Bár a páciens végül belehalt a szövődményekbe, az orvosi csapat célja az volt, hogy felmérje, az emberi immunrendszer hogyan reagál egy ilyen idegen szervre. Az alany egy 39 éves férfi volt, akinél súlyos agyvérzés után négy különböző vizsgálat is megállapította az agyhalál állapotát; családja írásban engedélyezte a kísérletet.

Hat CRISPR-módosítás, alapos fertőtlenítés

A donor egy miniatűr bama sertés volt, amelyen hat génmódosítást hajtottak végre CRISPR-technológiával, hogy csökkentsék az emberben fellépő immunreakciókat. Az állatot zárt, steril körülmények között tartották. Az átültetett bal tüdőt precízen kapcsolták be a beteg légutaiba, artériáiba és vénáiba. Azonnali, szuperakut elutasítás nem jelentkezett, kezdetben minden rendben zajlott, ám 24 óra múlva súlyos ödéma lépett fel, majd három és hat nap múlva antitestek okozta elutasítás és szövetkárosodás is kialakult.

Tanulságok és út az emberi átültetésig

Kilenc nap után a tudósok befejezték a vizsgálatot, a károsodott tüdő miatt a páciens elhunyt. Bár minimális javulás is látható volt, az eredmények megmutatták, mennyi akadályt kell még leküzdeni a sertésszervek emberi felhasználásáig. A transzplantáció során az immunrendszer gyakran végzetes láncreakciókat indít el, amelyeket a jelenlegi legerősebb gyógyszeres kezelések mellett sem mindig lehet kontrollálni. Az eredmények azonban fontos iránymutatást adnak a jövő orvosai számára a xenotranszplantáció fejlesztéséhez.

2025, adrienne, science.slashdot.org alapján