Őseinktől kapott gének ma is segítenek, hogy túléljünk

A MUC19 szerepe és jelentősége

A MUC19 gén a nyálkaképződéshez szükséges fehérjék termeléséért felelős a légző- és emésztőrendszerben, vagyis fontos védelmi vonalat jelent a kórokozókkal szemben. A gén jelentősége abban rejlik, hogy azokban a modern populációkban, ahol gyakori, vélhetően segített megbirkózni az új fertőző betegségekkel, amikor az őslakosok megérkeztek Amerikába. Az adatok arra utalnak, hogy a MUC19 a természetes szelekció révén terjedt el ilyen mértékben: akik örökölték, nagyobb eséllyel éltek túl, és adták tovább a génjeiket.

Különleges út a történelemben

A kutatócsoport a Science (Tudomány) című folyóiratban publikálta eredményeit, amelyekhez az 1000 Genomes Projektből és régészeti leletekből – például Alaszkából, Mexikóból vagy Kaliforniából származó 23 ősi maradványból – származó DNS-mintákat vizsgálták. Bár a denisovaiakról nagyon keveset tudunk – néhány fosszíliát és egy ujjperc-csontot találtak Szibériában és Tibetben –, az onnan származó ősi DNS megnyitotta az utat a közös genetikai elemek feltárásához.

A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy a MUC19 denisovai eredetű variánsa már azokban az ősi egyénekben is jelen volt, akik Amerikában éltek évezredekkel ezelőtt. Sőt, a gén egy szokatlanul hosszú szakaszon hordozza a denisovai DNS-t, ami ismét a természetes szelekció jele.

Jelentős keveredések a múltban

A kutatásból az is kiderült, hogy a MUC19 nem közvetlenül, hanem valószínűleg úgy jutott el hozzánk, hogy a denisovaiak előbb a neandervölgyiekkel keveredtek, majd a neandervölgyiek a modern emberekkel. Bár a genetikai újdonságok általában lassan terjednek a fajok között, az ilyen ősi keveredési események hirtelen vittek be új változatokat a génállományba, így gyors előnyt adhattak az új földrészekre vándorló embereknek.

Mindezek alapján a kutatás arra utal, hogy a MUC19 gén ma is fontos szerepet játszik az immunfolyamatokban, és vizsgálata feltárhat eddig ismeretlen biológiai mechanizmusokat is. A tudósok bíznak abban, hogy a jövőben sikerül megfejteni, pontosan milyen módon védi a szervezetünket ez a rejtélyes ősi örökség.

2025, adminboss, www.sciencedaily.com alapján