Az 1954-es titokzatos kaliforniai földrengés meglepő eredete

Az 1954-ben Észak-Kaliforniát megrázó, 6,5-es erősségű földrengést a kutatók friss elemzése szerint a rettegett Cascadia-alábukási zóna (Cascadia Subduction Zone) okozta. Ez a törésvonal a régióban ismerten „zárolt”, vagyis szokatlanul kevés kisebb vagy közepes rengést produkál. A Cascadia több mint 1000 km hosszan húzódik Észak-Kaliforniától egészen Kanada Vancouver-szigetéig, és legutóbb 1700-ban tört ki egy hatalmas, 9-es erősségű földrengéssel, amely óriási szökőárt indított: a hullámok Japánban is elérték az 5 métert.

Hol volt a rengés központja?

A kutatók történelmi szeizmikus adatok alapján újraelemezték az eseményt, és pontosították az epicentrum helyét is: a helyszín Fickle Hill, egy apró erdős település, nem messze Arcata városától, egy kétsávos út mellett. A földrengés mélységét 11-14 km-re becsülték a földfelszín alatt. Korábban 14 különböző lehetséges epicentrumot is feltételeztek, de a mostani részletes vizsgálattal sikerült leszűkíteni a pontos helyet.

Veszélyben a nyugat?

Az úgynevezett hármas csomópontnál, ahol a Csendes-óceáni, a Gorda és az Észak-amerikai lemez találkozik, Arcata a földrengéskutatás szempontjából is rendkívül érdekes helyen fekszik. Itt találkozik a Szent András-törésvonal (San Andreas Fault) és a Cascadia-alábukási zóna is. Bár a legtöbb helyi földrengés a Gorda-lemezen keletkezik, a Fickle Hill-i rengésnél a hullámok mélysége és iránya alapján kiderült, hogy ez valójában a Cascadia régióhoz köthető.

Ez a mostani lelet azt bizonyítja, hogy a Cascadia nem csupán egyetlen óriási rengés formájában képes energiát leadni, hanem kisebb szakaszokra szakadva, részletekben is. Az új ismeretek segíthetnek a kutatóknak pontosabban megbecsülni, mekkora földrengésveszély leselkedik a Csendes-óceán északnyugati partvidékére.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján