Az új eszköz és működése
A Coloradói Egyetem (Denver) villamosmérnöke, Dr. Aakash Sahai kifejlesztett egy olyan chipet, amely kibírja az extrém gyors részecske-beáramlást és a magas energiaszintet anélkül, hogy tönkremenne. A chip úgy működik, hogy a benne lévő elektronok rendkívül gyorsan rezegnek és mozognak, így keletkeznek azok a nagyon erős elektromágneses terek, amelyek alapvetően működtetik a szuperszámítógépeket, lézereket és a nagy energiájú gyorsítókat. A chip egyik trükkje éppen az, hogy miközben ilyen hatalmas energiát mozgat, a szerkezete stabil és ép marad. Ez lehetővé teszi, hogy az eddig óriási helyet igénylő berendezések akár egy egyszerű, asztali eszközbe zsugorodjanak.
Mindazonáltal a fejlesztésig vezető út hosszú volt: Sahai már 2018-ban lefektette a kutatás alapjait, amikor először publikált antianyag-gyorsítókról szóló szakmai cikket.
Alkalmazási lehetőségek: gyógyászat, tudomány, multiverzum
Miért izgalmas az új chip? Egyetlen példával is szemléltethető: képzeld el, hogy egy gamma-sugarú lézerrel teljes biztonsággal, sejtmag szinten semmisíthetők meg a rákos sejtek anélkül, hogy az egészséges szövetek sérülnének. Az ilyen lézerek révén az orvosok nemcsak a sejtek, hanem az atommagok szintjén is betekinthetnek a szervezet működésébe, ami alapjaiban változtathatja meg a diagnosztikát és a terápiát.
A chip nemcsak az orvostudományban jelenthet áttörést, hanem a világegyetem megértésében is: végre tesztelhetővé válnak olyan elméletek, mint Stephen Hawking multiverzum-hipotézise (multiverse hypothesis), vagy akár közvetlenül vizsgálhatóvá válik az univerzum szerkezete. Az extrém plazmonos eljárás új kapukat nyithat meg a kvantumfizikában, anyagtudományban, sőt, a kémiában is.
A fejlesztés jövője és jelentősége
A technológia működését először a stanfordi SLAC Nemzeti Gyorsítólaboratóriumban tesztelték, ahol a chip már bizonyította, hogy képes túlélni a legkomolyabb próbatételeket is. Az amerikai és nemzetközi szabadalmi bejelentéseket már megtették. Bár az orvosi vagy tudományos alkalmazás még 5–10 évre lehet, a fejlesztőket és kutatókat az lelkesíti leginkább, hogy olyan felfedezéseket tehetnek, amelyek nemcsak a világegyetem működését tárják fel, hanem hosszú távon életeket is menthetnek.
Mindez alapján megállapítható, hogy egy apró szilíciumchip a kvantumtechnológia új korszakát nyithatja meg, ahol a tudományos áttörések már nem hosszú alagutakban működő gyorsítókhoz, hanem tenyérnyi eszközökhöz kötődnek majd – és talán hamarosan a rák gyógyítása vagy a multiverzum létezése sem számít többé tudományos fantasztikumnak (science fiction).
