A vég két útja
A világegyetem két fő végjáték-elmélete ismert: az úgynevezett „Nagy Fagy” (Heat Death), amikor a kozmosz örökké tágul, minden csillag kialszik, és minden energia elenyészik; illetve a „Nagy Reccs” (Big Crunch), amikor a tágulás visszafordul, az univerzum összehúzódik, majd összeomlik. Ma még nem eldöntött, melyik a valószínűbb, mivel a tágulás sebességét meghatározó paraméterek körül sok a bizonytalanság.
Axionok és a sötét energia rejtélye
A friss kutatás a sötét energia és az úgynevezett axionok lehetséges szerepére fókuszált. Az axionok elméletileg létező, ultrakönnyű részecskék, amelyek szinte egyáltalán nem lépnek kölcsönhatásba az ismert anyaggal. Ha valóban léteznek, a számítások szerint a kozmológiai állandó értéke negatív lehet, ami a Nagy Reccs forgatókönyvének kedvez. Ebben az esetben az univerzum nagyjából 33 milliárd évig létezhet, amiből már 13,8 milliárdot „elhasználtunk”. Ez azt is jelenti, hogy jelenleg már túl vagyunk az univerzum várható élettartamának egyharmadán.
Mi várható valójában?
A modell szerint az univerzum tágulása körülbelül 10 milliárd év múlva leáll, majd hirtelen összeomlásba kezd – sokkal gyorsabban, mint azt korábban bárki gondolta. Más modellek ehhez képest százmilliárd években számolnak ezzel a folyamattal. Az új elmélet ugyanakkor kizárólag elméleti alapon nyugszik, hiszen a sötét energia mibenléte továbbra is teljes rejtély.
Alternatív elképzelések
A gyors Nagy Reccset nem most vetették fel először; 2022-ben például egy másik kutatócsoport is hasonló következtetésre jutott. Viszont ha a „Nagy Fagy” lesz a vég, akkor a világegyetem halála sokkal későbbre várható – egyes becslések szerint akár 10^78 év múlva! Más elméletek szerint az univerzum akár örökké is élhet, ciklikus újjászületésekkel (Nagy Ugrás – Big Bounce), vagy lehet, hogy nem is létezik valóságosan, hanem csak egy hologram. Az biztos: egyhamar nem tudjuk meg a választ, melyik elmélet közelíti meg leginkább a valóságot.
