Biztonság a tervezés szintjén
Az irodaházak védelme nem újdonság: a kilencvenes és kétezres években még inkább a terrortámadásoktól és bombariadóktól tartottak a cégek, ma viszont a tömeges lövöldözések elleni védelem került előtérbe. Fontos szempont, hogy a megelőző módszerek bizonyulnak a leghatékonyabbnak, amelyek már az épület tervezésénél kezdődnek: a bejáratok számának és elhelyezkedésének optimalizálása az elsődleges védelmi vonal. Ha túl sok a bejárat, számos őrre és jelentős költségekre van szükség, viszont ha túl kevés, vészhelyzetben veszélyes torlódásokat okozhat.
Bár rácsokkal és kerítésekkel az erődítettség érzetét lehetne kelteni, manapság inkább a természetes környezet biztonságot szolgáló kialakítása a meghatározó. A környezetkialakítással segített bűnmegelőzés (Crime Prevention Through Environmental Design) szerint a tágas, világos terek és az alacsony, ritkás növényzet megkönnyítik a környezet belátását, így a rossz szándékúak nehezebben tudnak elrejtőzni.
Stratégiai hozzáférés
Az épület földszintjén található beléptetőrendszerek kialakítása attól függ, hány vállalat vagy nyilvánosan elérhető szolgáltatás működik az épületben. Egy jól megtervezett lift- és forgóvillás rendszerrel pontosan szabályozható, ki melyik szintre juthat el. A belépőkártyákhoz könnyen hozzáadható biometrikus azonosítás vagy PIN-kód is, és az úgynevezett „man trap” zónák – ahol két ajtó között rekedhet a személy, amíg a biztonsági személyzet nem engedélyezi a továbbhaladást – tovább nehezítik az illetéktelenek bejutását.
Az ilyen intézkedések a dolgozók számára szinte észrevétlenek maradnak, így nem érzik úgy, mintha erődben dolgoznának – ugyanakkor ezek hatékonyak.
Biztonsági rétegek és valós idejű megfigyelés
A biztonság több védelmi rétegből épül fel. Egyetlen elem sem lehet tökéletes, de ha az egyik védelmi vonal meg is bukik, a következő megállíthatja a fenyegetést. Az okos kamerarendszerek önmagukban csak utólag szolgáltathatnak bizonyítékot, viszont ha valós időben figyelik őket, akár azonnali reagálásra is lehetőség nyílik: például a lifteket középállásba hívhatják, hogy senki ne juthasson fel vagy le.
A cégek számára elengedhetetlen, hogy munkavállalóikat biztonságtudatosságra képezzék, és kapcsolatot építsenek a helyi rendőrséggel – így vészhelyzetben gyorsabb lehet a beavatkozás, a rendőrök pedig jobban ismerik az épületet.
Nincs tökéletes védelem
Bármennyi energiát és pénzt is fordítanak egy irodaház biztonságára, soha nem lehet teljesen kizárni a támadás lehetőségét. A manhattani lövöldözés helyszínén is volt jelen rendőr, többszintű beléptetés, zárható forgóvillák, riasztók, liftvezérlés és pánikszobák – mégis megtörtént a tragédia.
Fontos, hogy vészhelyzet esetén az első lépés a teljes lezárás: csak hitelesített munkavállalók, vendégek vagy beszállítók léphetnek be, mindenki mást kizárnak. Arra is érdemes figyelni, hogy akár egy kisebb, kevésbé ismert vállalat is lehet célpont, ha az épületben működő másik cég valamiért a figyelem középpontjába kerül.
Ennek következtében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, hiszen a biztonsági beruházásokat sokan csak akkor értékelik, amikor már megtörtént a tragédia. Végső soron a kérdés már nemcsak az épület biztonságáról, hanem a jogszabályokról is szól: ki, milyen fegyvert vihet be, és hová.
