Az arany viking brossok titka Dániában

Dánia délnyugati részén, Jütlandban, egy földesúr szolgája különleges viking kincset talált 1892-ben: két arany brossot és egy arany karperecet. Ezek a Hornelund-brossok a 11. század elejéről származnak, amikor Jütland a viking kori aranyművesség egyik központja volt.

Keresztény és északi motívumok egyetlen tárgyban

Mindkét bross 8,5 cm átmérőjű, súlyuk 60 és 75 gramm között van. Az aprólékos drótdíszítések között északi (viking) állatfejek, valamint szőlőinda- és levélmotívumok is feltűnnek. Az állatfejes változat egy helyi dán aranyműves keze munkáját dicséri. A másik, szőlőindás bross keresztény szimbólumokat idézhet: a szőlő Jézust, mint szőlőtőkét és a feltámadást szimbolizálja – ez a motívum akkoriban elterjedt volt a keresztény művészetben.

Titokzatos eredet: külföldi minták, eltűnt múlt

A hasonló díszítésű ékszerek Svédországban és az észtországi szláv ékszerkészítők munkáiban is felbukkannak. Így elképzelhető, hogy a motívumokat messzebbről vették át, vagy akár exportra készültek. Az aranybrossokat – melyek egyedülállóak a dán gyűjteményben – rejtély övezi: nem tudni, sírból, háztartásból vagy menekülés közben elrejtett kincsként kerültek-e a földbe. A földbirtokos annak idején átadta a leleteket a Dán Nemzeti Múzeumnak, és 295 dán koronát kapott érte, ami ma nagyjából 1,5 millió forintnak felel meg. Mivel a lelőhelyet sosem tárták fel régészeti módszerekkel, a brossok eredetének titkát még mindig homály fedi.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján