A tudományba vetett bizalom egyik legfurcsább ellentmondását vizsgálta a Bangor Egyetem friss kutatása. Az úgynevezett átláthatósági paradoxon szerint, bár a nyitottság erősíti a tudományos hitelességet, a rossz hírek, kudarcok vagy érdekkonfliktusok őszinte feltárása sokszor éppen csökkenti a közbizalmat. Így felmerül a kérdés: megéri-e egyszerűen „hazudni”, azaz csak a sikerekről és jó hírekről beszámolni?
Álhírek helyett tudománykommunikáció
Noha a rossz hírek elhallgatása látszólag növelheti a tudomány elfogadottságát, a szerző, Byron Hyde szerint ez erkölcstelen és hosszú távon fenntarthatatlan. A probléma gyökere, hogy a laikusok még mindig tévedhetetlennek gondolják a tudományt, és elvárják, hogy a kutatók hibátlanok legyenek. Az effajta naiv elképzelés pedig csak csalódást szül, amikor napvilágra kerülnek a hibák vagy kudarcok.
Valóság, nem mese
Hyde szerint a tartós bizalom alapja nem a kozmetikázott valóság, hanem az, ha a közönség megtanulja, hogyan működik valójában a tudomány: állandó kérdésfeltevés, kísérletezés, a legjobb magyarázat keresése, nem pedig abszolút bizonyítás. Amíg ezt a szemléletet nem sikerül átadni, a tudomány szerte a világon küzd a bizalom visszaszerzéséért.
