Az igazság a színes gyémántokról: csoda vagy tudomány?

Az igazság a színes gyémántokról: csoda vagy tudomány?
A gyémánt nemcsak átlátszó lehet, még ha az ékszerboltok polcain leggyakrabban tiszta, szikrázó köveket is látunk. Akadnak azonban meglepő árnyalatúak is: kék, zöld, sőt rózsaszín példányok is előfordulnak. De honnan erednek ezek a különleges színek?

A gyémánt születése testközelből

A gyémánt valójában tiszta szénből áll, amely Földünk felszíne alatt, extrém nyomás és hőmérséklet hatására rendeződik tökéletes, szoros kristályrácsba, jellemzően 150–200 km mélyen. Érdemes megjegyezni, hogy ahhoz, hogy ezek a rendkívül ellenálló kristályrácsok eljussanak a felszínre, gyors feláramlás – például vulkánkitörés – szükséges, különben a kő hosszú évezredek alatt elolvadna vagy grafittá alakulna.

A színek születése: szennyeződések és deformációk

Bár a legtöbb gyémánt valóban színtelen, többféleképpen is különleges színt kaphatnak. Az egyik módja, hogy szennyeződések – vagyis nem szén atomok – kerülnek a kristályrács szerkezetébe a kialakulás során. Ilyen például a nitrogén, amely finom sárgás vagy narancsos árnyalatot adhat a kőnek. Hasonlóképpen a bór gyönyörű kék gyémántokat hozhat létre, mint amilyen a híres Remény gyémántja (Hope Diamond).

A zöld szín sugárzás révén alakulhat ki, ha például a gyémántot urántartalmú kőzetek veszik körül: az atomok energiaközlése üresedéseket hoz létre a kristályszerkezetben.

A rózsaszín és piros gyémántok esetében azonban egészen más a helyzet: ezek a kövek szerkezeti deformációk miatt kapják színüket. Ha a keletkező kristály éppen megfelelő – optimális – nyomás alatt áll, akkor lesz rózsaszín; túl kicsi nyomásnál színtelen, túl nagy nyomásnál barna lesz. Ez magyarázza, miért rendkívül ritkák a rózsaszín gyémántok.

Földtörténet a gyémántban

A tudósokat különösen izgatja, hogy a rózsaszín vagy piros gyémántok színe egyedi földtörténeti lenyomat. Az Argyle bánya (Nyugat-Ausztrália) példájánál maradva: itt a rózsaszín gyémántok abban az időszakban születtek, amikor Földünk első nagy szuperkontinense, 1,3 milliárd évvel ezelőtt, szétesett. A Winston-gyémánt (Winston Diamond), amelyet a Smithsonianban állítottak ki, szintén ilyen eredetű, vélhetően Brazília vagy Venezuela adta bölcsőjét.


Köveken túl: tudományos jelentőség

Összességében elmondható, hogy a természetben keletkezett színes gyémántok nemcsak gyönyörű ékkövek, hanem a földi történelem titkait is rejtik. Tudósok ma már e kövek vizsgálatával térképezik fel, milyen folyamatok játszódtak le bolygónk belsejében, és hogyan változott a szénciklus évmilliárdok során. Mindez igazán csodaszámba megy, hiszen a Föld különleges körülményeinek, szerencséjének és a gyors felszínre jutásnak köszönhető, hogy egyáltalán léteznek ilyen színes, kozmikus ritkaságok.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

  • Te mit gondolsz, etikus lenne-e laborban előállított színes gyémántokat természetesnek eladni?
  • Ha tudnád, hogy egy gyémánt különleges földtörténeti eseményt őriz, logikailag fontosabbnak tartanád, mint az esztétikai értékét?
  • Te mit tennél, ha olyan gyémántot találnál, ami szokatlan színű és tudományosan értékes?



Legfrissebb posztok

A Pandora hackertámadása: kikerültek az adatok

MA 16:50

A Pandora hackertámadása: kikerültek az adatok

🔒 A Pandora ékszercég elismerte, hogy kibertámadás érte, amelynek során illetéktelenek érzékeny ügyféladatokhoz jutottak hozzá. A támadók egy harmadik fél által üzemeltetett platformon keresztül fértek hozzá az információkhoz. Az...

Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései

MA 16:26

Az ősi fény, ami zavarba hozza a kozmológiát – a JWST felfedezései

A James Webb űrtávcső (JWST) 2021 végi indítása óta az Univerzum legkorábbi, eddig ismeretlen korszakait kutatja, egyre inkább felforgatva mindazt, amit a csillagok és galaxisok születésének történetéről eddig...

Az MI-alapú szívdiagnosztika meghódítja a tőzsdét

MA 16:01

Az MI-alapú szívdiagnosztika meghódítja a tőzsdét

🚀 A kaliforniai Heartflow a közeljövőben debütálhat a Nasdaqon, jelentős figyelmet keltve az IPO-piacon. Ez a medtech vállalat mesterséges intelligencia segítségével végzi a szív- és koszorúér-betegségek vizsgálatát, háromdimenziós képeket...

Az MI-t végre visszaadta az OpenAI a felhasználóknak?

MA 15:51

Az MI-t végre visszaadta az OpenAI a felhasználóknak?

Hat év után először az OpenAI ismét letölthető, úgynevezett open-weight nagy nyelvi modelleket tett közzé, ami mérföldkő a vállalat életében. Mostantól bárki hozzáférhet a gpt-oss-120b és gpt-oss-20b modellekhez,...

Az Amazon műholdas netje megelőzi a kengurukat

MA 15:25

Az Amazon műholdas netje megelőzi a kengurukat

🚀 Az Amazon Project Kuiper nevű műholdas internetszolgáltatása várhatóan 2026 közepétől lesz elérhető Ausztráliában, legalábbis az országos hálózatüzemeltető, az NBN Co szerint. A hálózatot máshol akár már korábban is...

Az MI már szól, ha túl sokat beszélsz vele

MA 15:01

Az MI már szól, ha túl sokat beszélsz vele

Az OpenAI új funkciója mostantól figyelmeztet, ha túl hosszúra nyúlik a csevegés a ChatGPT-vel. Finom emlékeztetők jelennek meg felugró ablakban, amelyek csak továbblépés után teszik lehetővé a beszélgetés...

Az űrből jön a zaj: a Starlink műholdak megzavarják a tudományt

MA 14:51

Az űrből jön a zaj: a Starlink műholdak megzavarják a tudományt

🚀 Egy ausztráliai kutatás 76 millió rádióteleszkópos képet vizsgált át, és riasztó mennyiségű zavart talált a Starlink műholdak miatt. A Square Kilométeres Háló (Square Kilometre Array, SKA) prototípusának adatai...

Az acél, ami kibírná a fúziós energiát? Még várnunk kell rá

MA 14:26

Az acél, ami kibírná a fúziós energiát? Még várnunk kell rá

🧠 Az atommagfúzió az energiatermelés egyik legígéretesebb tiszta forrása lehet, mivel két könnyű atommagot egyesít, szemben az atommaghasadással, amely egy nehéz atommagot hasít szét. Jelentősége abban rejlik, hogy a...

Az óriási rejtett felhő, amely a Tejútrendszer szívét táplálja

MA 14:01

Az óriási rejtett felhő, amely a Tejútrendszer szívét táplálja

Egy elképesztő, 200 fényév széles gáz- és porfelhő rejtőzik a Tejútrendszer eddig kevéssé feltérképezett régiójában. A Középpont felhőnek (Midpoint Cloud) elnevezett óriás molekulafelhőt a Green Bank rádiótávcső fedezte...