Összetett radar a változó Föld követésére
A NISAR különlegessége, hogy két különböző radart egyesít egyetlen műholdon, így minden eddiginél összetettebb képet ad a felszín változásairól – közel valós időben. A három hónapos kezdeti üzembe helyezés során a 12 méter átmérőjű antennareflektor is működésbe lép, hogy rádióhullámokat kibocsátva és visszaverődve szolgáljon részletes adatokkal a felszíni folyamatokról.
Példátlan összefogás és költségek
A NISAR-projekt nemcsak kiemelkedő költsége miatt figyelemre méltó – a földmegfigyelő küldetések általában jóval kevesebbe kerülnek –, hanem a NASA és az ISRO példátlan együttműködése miatt is. Ilyen volumenű koprodukciójuk korábban még nem volt, és a sikeres együttműködés akár további közös projektekhez is precedenst teremthet, legyen szó az Artemis-programról (Artemis program) vagy más űrkutatási kezdeményezésekről.
Kié az érdem?
A startot jelentős politikai hírverés övezte. Bár a NASA ideiglenes igazgatója, Sean Duffy Donald Trump érdemei közé sorolta a projektet, az alapmegállapodást az amerikai és indiai űrügynökségek már 2014-ben tető alá hozták – jóval Trump elnöksége előtt. Mindezt árnyalja, hogy a Trump-adminisztráció csökkenteni akarta a NASA tudományos programjainak költségvetését, így kérdéses, hogy ma egy ilyen átfogó földmegfigyelő küldetés támogatást kapna-e.
