Lehet, hogy egy hatalmas kozmikus ürességben élünk?

A legújabb kutatások szerint univerzumunk jelentős része – pontosabban a közvetlen környezetünk – mintegy 20%-kal kevesebb anyagot tartalmaz, mint az átlagos sűrűség. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy egy hatalmas üresség, egy óriási „void” (üresség) közepén élünk. Ez a feltételezés arra a rejtélyre is magyarázatot adhat, amelyet Hubble-feszültségnek neveznek: vagyis hogy a hozzánk közeli galaxisok tágulási üteme mintegy 10%-kal gyorsabb, mint amit a kozmikus háttérsugárzás adatai alapján várnánk. Ennek oka az lehet, hogy a ritkább térből az anyag folyamatosan áramlik kifelé a sűrűbb részekbe.

Hanghullámok és kozmikus mérőrudak

A kutatók friss tanulmányukban a korai univerzum akusztikus oszcillációinak (BAO) mérését vizsgálták, amely eredményeket az elmúlt húsz év során gyűjtöttek össze. A BAO egyfajta kozmikus mérőrúd: ha valóban egy ürességben élünk, akkor ez a vonal a mi nézőpontunkból minden vöröseltolódásnál (távolságnál) nagyobbnak látszik az égen, különösen a közeli galaxisok esetén – pontosan úgy, ahogyan azt a Hubble-feszültségnél tapasztaljuk.

Valóban egy ürességben élünk?

A mért adatok azt mutatják, hogy egy helyi üresség létezése mintegy százmilliószor valószínűbb, mint az a lehetőség, hogy teljesen homogén univerzumban élünk. A standard kozmológiai modellel a BAO-adatok 3,8 szigma eltérést mutatnak – ez olyan valószínűségű, mintha egy pénzérme 13-szor egymás után fejre esne. A void modellel viszont csak kétszer kellene fejnek esnie – vagyis sokkal inkább magyarázza a méréseket.

Mi következik?

A jövőben pontosabb BAO-mérésekre lesz szükség, főként közelebbi (alacsony vöröseltolódású) objektumok esetén, ahol ezek az eltérések várhatóan még erőteljesebben jelentkeznek. A Hubble-feszültség megoldása továbbra is kulcsfontosságú kérdés marad a modern kozmológiában, amelyet további vizsgálatokkal és más, független mérési módszerekkel is ki kell egészíteni.

2025, adrienne, science.slashdot.org alapján

Share on Social Media