Pareidolia – Az arcok mindenhol ott vannak
Különösen említést érdemel, hogy a Surrey Egyetem legújabb vizsgálata szerint az emberi agy elképesztően érzékeny az arcokra: legtöbbünk már egy autó fényszóróiban vagy egy pirítós sötétebb foltjaiban is képes arcokat felismerni. A kutatók 54 önkéntes segítségével vizsgálták, mi befolyásolja ezt a felismerést, összehasonlítva azzal, hogyan reagálunk arra, ha egy valódi arc elfordítja a tekintetét. Az eredmények szerint más mechanizmusok működnek akkor, amikor egy valódi emberi arc irányítja a figyelmünket, mint amikor arcra emlékeztető tárgyakat látunk. Az igazi arcoknál a szemek iránya döntő, míg a tárgyaknál a szerkezet egésze – különösen az úgynevezett “ál-szemek” elhelyezkedése – kelti fel a figyelmünket.
Bél–agy kapcsolat – amikor a mikrobiom üzen az éhségnek
A Duke Egyetem orvoskutatói most először térképezték fel, hogy a vastagbél egyes érzékelő sejtjei azonnali üzeneteket küldenek az agynak: a bél valóságos “második agyként” működik. A folyamatot egy flagellin nevű bakteriális fehérje indítja el, amelyet a bélflóra tagjai az étkezés után bocsátanak ki. A flagellin érzékeléséhez neuropod-sejtek és TLR5-receptorok szükségesek; azoknál az egereknél, akiknél hiányzik ez a receptor, jelentősen megnő az étvágy, ami elhízáshoz vezet. Ennek fényében az étvágy kontrollja és az elhízás kezelése szempontjából döntő jelentőségű lehet ez a felfedezés, új utakat nyitva az éhség és a teltségérzet vizsgálatában.
